Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

870. szám 203 Ha a kiegészítés sorsolással vagy helyettes esküdtek behívásával történik, a főtárgyalás mindig elülről kezdendő. 349. §. Az esküdtszék megalakulása után az elnök az esküdteket és a pótesküdteket a vádlott jelenlétében nyilvános ülésben, semmiség terhe alatt megesketi. Miután mindnyájan felálltak, az elnök a következő felhívást intézi hozzájuk: »Esküdjenek önök a mindentudó és mindenható Istenre, hogy az N. N. ellen folytatott ügyben az esküdtek kötelességeit hiven teljesítik, a törvényt megtartják, a tárgyalás egész menetét gondos figyelemmel kísérik, a tárgyalás alatt álló ügyről határozatuk kimondásáig mással, mint esküdt-társaikkal, nem értekeznek és félretéve minden kedvezést, félelmet és személyes tekinteteket, mind a vádlott ellen, mind a mellette felhozott bizonyítékokat egyenlő gondossággal és pártatlan lelkiismeretességgel mérlegelik és ebből merített meggyőződésök szerint, igazságosan és a törvény értelmében határoznak«. Erre az esküdtek, — az elnök által sorban nevököu szólíttatván, — jobb kezöket szívökre téve, egyenkint válaszolják: »Esküszöm, Isten engem úgy segéljen.« Az az esküdt, a ki oly vallásfelekezethez tartozik, melynek tanai az eskütevést tiltják, eskü helyett fogadást tesz. E fogadás igyszól: »Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom.* III. Bizonyító eljárás, a kérdések feltevése és az esküdtek határozata. 350. §. Az eskü letevése után az esküdtek elfoglalják a vádlott helyével szemközt levő üléseiket. Ezután következik az ügy tárgyalása. Az elnök köteles gondoskodni arról, hogy a birák és az esküdtek a bizonyító eljárás alatt tett nyilatkozatokat és felolvasott okiratokat megértsék. Bizonyítékul szolgáló okiratnak, a vádlott és a tanuk vallomásának és a szakértők nyilatkozatának az esküdtek által értett nyelvre való fordítását csak megesketett tolmács végezheti. 351. §. Az esküdtek a tanukhoz és a szakértőkhöz a 307. §. értelmében oly módon intézhetnek kérdéseket, mint a bíróság tagjai. Jogukban áll a bizonyító eljárás kiegészítése iránt is indítványt tenni, a mi felett a bíróság határoz. 352. §. A vádlott elhalálozása vagy a vád elejtése esetében a bíróság az esküdtek meghallgatása nélkül a 301. §. végső, illetőleg a 323. §. első bekezdése szerint végzéssel megszünteti az eljárást. Ha a főtárgyalás alatt kiderül, hogy a vád törvényes emeléséhez szükséges felhataU mazás, kívánat vagy indítvány hiányzik, vagy hogy a magánindítványra jogosult visszavonható indítványát kellő időben visszavonta; hogy a vád tárgyává tett bűncselekményre vonatkozólag korábban már jogerős ítéletet hoztak; hogy a bűnvádi eljárás királyi kegyelem vagy elévülés következtében nem folytatható; vagy végre, hogy a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekmény elkövetésekor életének tizenkettedik évét még nem töltötte be: a birő26*