Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

870. szám. 193 Tagadó válasz esetén, vagy a kérelem elutasítása, illetőleg az uj bizonyítok felvétele után az elnök a bizonyító eljárást befejezettnek nyilvánítja és felhívja a vádlót vádbeszédéhek, utána a vádlottat és a védőt a védelemnek szóbeli előterjesztésére. A 41. §. esetében a kir. ügyészség képviselője után a főmagánvádló is felszólalhat. A vádló után a magánfelet (51. §.) vagy képviselőjét illeti a felszólalás joga. A vádló a védőbeszédre válaszolhat. Az utolsó beszéd mindenesetre a vádlottat és védőjét illeti, és ha van is védő, megkérdezendő a vádlott, hogy nem óhajt-e védelmére szót emelni. Ha több a vádlott: az előterjesztések sorrendjét az elnök határozza meg. 315. §. A vádló, a mennyiben a vádlottat elítélhetőnek tartja, indokolt indítványt terjeszt elő, a vádlottnak bűnösül kimondása és az ellene alkalmazandó büntetési tétel tárgyában. A kiszabandó büntetés mennyisége iránt indítványában nem szabad nyilatkoznia. Ha a vádló a vádlottat elítélhetőnek nem tartja, a vádat elejti, de köteles ennek okait tüzetesen kifejteni. Ha a sértett a bűnvádi eljáráshoz nem csatlakozott (51. §.), vagy a magánfél a főtárgyalásra nem jelent meg, a magánjogi igényre nézve a megelőző eljárás alatt előterjesztett kérelme az iratokból felolvasandó és tárgyában a kir. ügyészség tesz megfelelő indítványt. 316. §. Ha a vádló a bizonyító eljárás következtében akkép látja a tényállást megváltozottnak, hogy a vádlott más bűncselekményben mutatkozik bűnösnek, mint a melylyel a vádhatározat, illetőleg a vádirat szerint vádolva volt, vagy hogy őt a vád tárgyává tett bűncselekményen kívül az 1878. évi V. törvényczikk 96. §-ának alkalmazására alapul szolgáló más bűncselekmény is terheli: a bizonyító eljárás befejezése után, vagy azonnal előterjeszti a megváltozott tényállásra alapított vádindítványát, vagy megfelelő vád emelése czéljából a főtárgyaiásnak félbeszakítása, illetőleg elnapolása iránt tesz indítványt (335. §.), Ha a vádló a bizonyító eljárás eredménye alapján arról győződik meg, hogy a vád alapjául szolgáló tett magában, vagy a főtárgyalás folyamán felmerült körülmények folytán az esküdtbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény tényálladékát állapítja meg, az ügynek az esküdtbirósághoz leendő áttételét indítványozza. - 317. §. A vádlott a félbeszakítás vagy az elnapolás, illetőleg az esküdtbirósághoz való áttétel iránt a 316. §. értelmében tett indítványra nézve meghallgatandó. x A vád megváltoztatása esetében, ha a vádlottnak nincs védője, az elnöknek kötelessége a vádlottnak megmagyarázni a vád megváltoztatását és meggyőződni, hogy ennek következményeit a vádlott felismerte-e. Ennek megtörténte után a vádlott, illetőleg védője megkérdezendők, hogy a vád megváltoztatása miatt a védelem előkészítése czéljából nem kívánják-e a fő tárgyal ásnak félbeszakítását, illetőleg elnapolását. Ez a kérdés és az erre adott felelet a főtárgyalás jegyzőkönyvébe semmiség terhe alatt felveendők. 318. §. A bíróság csak akkor tagadhatja meg a főtárgyalás félbeszakítását vagy elnapolását, ha ez a védelem előkészítésére nem szükséges. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXVI. KÖTET, j 25