Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

178 870. szám. 2. a vád tárgyává tett bűncselekménynek vagy bűncselekményeknek tüzetes megjelölését a törvényben megállapított és a tényállásból vett ismertető jelek szerint; 3. a tényállásnak a feljelentés vagy a nyomozás, illetőleg a vizsgálat adataiból merített tömör, összefüggő és tárgyilagos elbeszélését és a bizonyítékok megjelölését; 4. a főtárgyalásra illetékes biróság megnevezését. A kir. ügyészség a vádiratban az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése, fentartása vagy megszüntetése tárgyában is köteles nyilatkozni. A vádirathoz csatolandó a megidézendő tanuk és szakértők, illetőleg a főtárgyalásra beszerzendő egyéb bizonyítékok jegyzéke. A vádiratot annyi példányban kell beadni, hogy mindegyik terheltnek egy-egy példány jusson, ezenfölül pedig egy példány az ügy iratainál maradjon. 256. §. A vádtanács elnöke, illetőleg a vizsgálóbíró, kinél a kir. ügyészség a vádiratot benyújtotta, azonnal határoz az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság elrendelése vagy megszüntetése iránt tett indítvány felett, azután a 281. §. esetén kívül, a vádiratot a terheltnek azzal az értesítéssel kézbesítteli, hogy szabadságában áll a vádirat ellen a jelen törvény 257. §-a értelmében kifogással élni. A fogva levő terhelttel a vádirat huszonnégy óra alatt, a szabad lábon levővel lehető sürgősen közlendő, ha pedig az előzetes letartóztatást, illetőleg a vizsgálati fogságot a vádirat alapján rendelték el, akkor a vádirat a terheltnek csak elfogatásakor kézbesítendő. Ez esetben az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése miatt csak a vádirat ellen beadott kifogással kereshető orvoslás. Az értesítésben ki kell tenni, hogy a mennyiben a terhelt kifogással kivan élni, ezt, ha szabad lábon van, köteles a kézbesítéstől számított nyolcz nap alatt megtenni és indokolni, ha pedig fogva van, huszonnégy óra alatt előterjeszteni és nyolcz nap alatt indokolni. A kifogások és indokolásuk a vizsgálóbírónál, illetőleg a vádtanács elnökénél, ki a vádiratot kézbesíttette, jegyzőkönyvbe mondhatók vagy Írásban nyújthatók be. Ezek utasítják vissza a kifogásokat, ha elkéstek, vagy ha azokat nem jogosult egyén tette. A terhelt ama határidő alatt, mely neki a kifogásokra nyitva áll, kívánhatja, hogy a vádiratot a védőnek kézbesítsék. Ez esetben a határidő a védő részére teljesített kézbesítéstől számítandó. 257. §. k terhelt kifogást tehet a vádiratnak minden pontja ellen. Különösen kifogást tehet a biróság illetékessége ellen indítványozhatja a nyomozás vagy a vizsgálat kiegészítését, illetőleg a vizsgálat elrendelését, érvényesítheti a beszámítást és a bűnvádi eljárás megindítását kizáró okokat, kifogást tehet az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság elrendelése ellen (256. §.), felhozhatja azokat a körülményeket és érveket, melyekből következteti, hogy bűncselekmény nem, vagy más forog fenn, mint a melyre a vád alapítva van és kifogás tárgyává teheti a vád bizonyítékait, ténybeli és jogi következtetéseit is. 258. §. Ha a terhelt a kifogásokat a 256. §-ban előirt határidőben meg nem tette, vagy rólok kifejezetten lemondott, akkor az ügy iratai az illetékes törvényszékhez vagy esküdtbirósághoz teendők át, mely a fő'árgyalás napjának kitűzése tárgyában haladék nélkül intézkedik.