Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

172 870 szám. 231. §. Az, a kit szakértőül kirendeltek, nem tagadhatja meg közreműködését: ha a szemlénél szükséges szakmára rendes szakértő minőségben van alkalmazva, vagy ha a szakmát keresetképen gyakorolja és ha az ügyben tanúvallomásra kötelezhető. Mindazáltal, ha a szakértő az illető vizsgálat teljesítésére vagy vélemény adására magát kellően képesnek nem érzi, vagy más, nyomós okot hozhat fel, egyes esetekben, ha sürgős eljárás szüksége nem forog fenn, a kirendeléstől kivételesen felmenthető. A felmentés tárgyában a szemlét elrendelt biró vagy bíróság végérvényesen határoz. Közszolgálatban álló egyén nem alka'mazható szakértőül, ha ezt feljebbvaló hatósága a közszolgálat érdekeire károsnak nyilvánítja. 232. §. A megjelenésre kötelezett, de az idézés daczára meg nem jelent, úgyszintén az eskü letételét vagy a vélemény adását törvényes ok nélkül megtagadó, vagy a véleményt meginlés daczára elő nem terjesztő szakértőt a biró, illetőleg a bíróság kétszáz koronáig, ismétlés esetében hatszáz koronáig terjedhető és elzárásra változtatható pénzbüntetéssel bünteti s azonfölül az okozott költségeknek megfizetésében marasztalja. A büntetés elengedése és a felfolyamodás tárgyában a jelen törvény 194. §-ának intézkedése irányadó. Az első bekezdés esetében a fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatban álló tagjának megfelelő megbüntetése és az okozott költségnek tőle leendő behajtása végett feljebbvaló hatósága keresendő meg. 233. §. A szakértő a szemle megkezdése előtt esküt tesz arra, hogy észleleteit híven és véleményét részrehajlatlanul, legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja előadni. Az állandóan alkalmazóit és ilyen minőségben esküt tett szakértő ujabb megesketése helyett hivatalos esküjére figyelmeztetendő. 234. §. Ha a szakértők véleményök előkészítése czéljából szükségesnek találják, bizonyos körülményekre vonatkozólag a szükséges felvilágosítások az ügy irataiból nekik megadhatók, esetleg az ügy iratai is vagy egy részök velők közölhetők. Ugyané czélból uj tanuk hallgathatók ki, sőt a terhelt is újra kihallgatható és a szakértők a kihallgatáson közvetlenül kérdéseket intézhetnek. 235. §. A szemlét rendszerint a vizsgálóbíró vezeti és a felek, illetőleg képviselőjük részéről tett indítványok lehető figyelembevétele mellett, megjelöli a szakértői megvizsgálás tárgyait és megállapítja a kérdéseket. A felek, illetőleg képviselőjük a vizsgálat és vélemény tárgyát tevő körülményekre nézve indítványozhatják kérdések tételét, és ezeknek a szakértőkhöz való intézése csak fontos okból tagadható meg. A vizsgálóbíró köteles intézkedni, hogy se a közbenjáró egyének, se a szakértők az eljárást ne hátráltassák. 236. §. A szemle tárgya rendszerint a viszgálóbiró jelenlétében vizsgálandó meg. Nem szükséges a vizsgálóbíró jelenléte, ha félrevonulását a szeméremérzet kímélése