Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

156 870. szám. IV. Az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság megszüntetése. 157. §. Az előzetes letartóztatást és a vizsgálati fogságot azonnal meg kell szűntetni, mihelyt a kir. ügyészség a vádat elejtette, és a nélkül is, mihelyt az elrendelés oka megszűnt. Az eljáró hatóságoknak és hatósági közegeknek kötelessége oda törekedni, hogy az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság lehető rövid ideig tartson. 158. §. Ha a törvényszék arra a vádra nézve, a mely az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelésének alapjául szolgált, megszüntető határozatot vagy felmentő ítéletet hozott, ebben rendszerint a letartóztatottnak azonnal való szabad lábra helyezését is elrendelni köteles. Ilyen esetben a megszüntető határozat is mindig kihirdetés útján haladéktalanul közlendő a kir. ügyészséggel. Ha a kir. ügyészség a határozat vagy ítélet ellen az ügy érdemében és annak a szabad lábra helyezést elrendelő része ellen is azonnal perorvoslatot jelent be, a törvényszék rendkívül nyomós okból, kivételesen elrendelheti, hogy az előzetes letartóztatás vagy vizsgálati fogság a kir. ítélőtábla határozatának leérkezéséig fentartva maradjon. Ez a rendelkezés a kir. ítélőtábla határozata ellen használt perorvoslat esetében nem alkalmazható. Ha közveszélyes elmebeteg ellen az eljárást megszüntetik vagy felmentő ítéletet hoznak, szabad lábra helyezése helyett őt a legközelebb levő közigazgatási hatósághoz kell kísértetni. 159. §. A vizsgálóbíró által a 141. §. 2. és 4. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság rendszerint csak három hónapig tarthat. E határidőt a vádtanács kivételes esetekben és nyomós ok alapján egy hóval meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás ismételhető, de mindig tüzetesen indokolandó. A bűncselekmény nyomai megváltoztatásának, elrejtésének vagy megsemmisítésének veszélye- miatt a 141. §. 3. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság csak e nyomok biztosításáig, az összebeszélés veszélye miatt (141. §. 3. pont) elrendelt vizsgálati fogság pedig^ csak az illető tettes, részes, vagy tanú kihallgatásáig, illetőleg a szakértő véleményének előterjesztéséig tarthat és mindkét esetben rendszerint nem terjedhet egy hónapon túl. Kivételes körülmények mellett és nyomós okból a vádtanács e határidőt legfeljebb egy-egy hónappal két izben meghosszabbíthatja. Három hó elteltével a 141. §. 3. pontja alapján elrendelt vizsgálati fogság minden esetre megszüntetendő. A vádtanács a felek kérelme alapján a vizsgálóbíró meghallgatása, esetleg az iratok bekívánása után a fennebb megjelölt határidők lejárta előtt is köteles határozni a felett, hogy a vizsgálati fogság valamely ügyben fentartandó-e vagy megszüntetendő. 160. §. A vizsgálóbíró rendszerint megszüntetheti az általa elrendelt vagy határozatával fenntartott (98., 146. §§.) előzetes letartóztatást és vizsgálati fogságot. Mindazáltal, ha elrendelésüket vagy fentartásukat a kir. ügyészség indítványozta és a 147. és 159. §-okban meghatározott leghosszabb tartamuk még le nem járt, illetőleg azt a