Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-870. Törvényjavaslat, a bűnvádi perrendtartásról

132 870. szám. ségnél, a rendőri hatóságnál, a vizsgálóbírónál, a vádtanácsnál, illetőleg az ítélőbiróságnál bejelenteni. Megengedett perorvoslat használása ily bejelentésnek tekintendő. Főmagánvád (41. §.) esetében az eljárás megindítását kérő feljelentés vagy indítvány a vád képviseletére való jelentkezésnek veendő. A nyomozást vezető hatóság, a későbbi eljárásban a bíróság, — ez utóbbi a kir. ügyészség meghallgatása után, — a bejelentés tárgyában határoz és annak a jelentkezését, kinek a magánvádló, csatlakozó, illetőleg magánfél gyanánt való működésre joga nincs, hivatalból visszautasítja. A nyomozást vezető hatóság határozata ellen az ügyben illetékes elsőfokú bíróságnál kereshető orvoBlás. E bíróság határozata ellen perorvoslatnak nincs helye. V. FEJEZET. A védelem. 63. §. A terhelt minden bűnügyben, az eljárás bármely szakában élhet védő közreműködésével. Ha a terhelt e jogával nem élt, helyette törvényes képviselője, illetőleg férje, önállóan jogosítottak védő választására. A terhelt a maga vagy törvényes képviselője, illetőleg férje által választott védőtől a megbízást bármikor elvonhatja. A fótárgyalásra a terhelt több védőt hozhat magával, de ezzel az indítványok és a perbeszédek száma nem szaporítható. - 54. §. A terhelt a mikor csak szükséges, különösen első kihallgatásakor, továbbá ha letartóztatását birói határozatban mondják ki, vagy ellene vizsgálatot vagy vizsgálati fogságot rendelnek el, vagy neki a vádiratot kézbesítik, figyelmeztetendő, hogy védőt választhat, illetőleg felvilágosítandó a védő kirendelésének módozatairól és az ingyenes védelem eseteiről. 55. §. Védőül az ügyvédi lajstromba bejegyzett ügyvéd, egyetemi vagy jogakadémiai jogtanár választható. Ezekre nézve a 48. §. rendelkezése kötelező. Kézbesítések átvételével, vagy a terhelt érdekeinek valamely vizsgálati cselekménynél való képviseletével nemügyvéd is megbízható. 56. §. . A főtárgyalásra védő rendelendő: 1. ha a vádat oly bűntett miatt emelik, a melyre a törvény öt évig terjedhető szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést állapít meg; 2. ha a vádlott vagy törvényes képviselője kívánják, bármely bűntett esetében; 3. ha a vádlott életének tizenhatodik évét még túl nem haladta, vagy ha siketnéma; 4. ha a bíróság az ügy körülményeinél fogva czélszerünek találja. Vádlott-társak részére közös védő csak akkor rendelhető, ha érdekeik nem ellentétesek.