Képviselőházi irományok, 1892. XXVI. kötet • 840-870. sz.

Irományszámok - 1892-869. Törvényjavaslat, a budapesti királyi büntető törvényszék felállitásáról

869. szám. 119 A budapesti kir. büntető törvényszéknek ezennel javaslatba hozott felállítása a mellett, hogy a jogszolgáltatásnak kiváló érdekeit fogja kielégíteni, az államkincstárt alig fogja ujabb kiadással terhelni. E biróság az alkotmány-utczai törvénykezési épületben marad elhelyezve; birói létszáma, segéd- és kezelőszemélyzete magában az új szervezés folytán nem lesz nagyobbá, mint a milyen a budapesti kir. törvényszék büntetőosztályának jelenlegi létszáma. És az esetleges szaporítás nem e szervezésnek, hanem az ügyforgalom már érintett folytonos gyarapodásának lenne következése. Az egyedüli állandó és összegénél fogva figyelemre méltó kiadási többlet, mely e szervezés természetes következése, az új elnöki állás illetménye, a mely — az elnök kir. curiai birói jellegénél fogva (1891. évi XVII. t.-cz. 25. §. első bekezdése) azonos a kir. curiai bírák illetményével (3. §.). E kiadási többlet sem képvisel azonban oly összeget, mely arányban állna ama jogszolgáltatási érdekekkel, melyek az önálló büntető törvényszéknek a fővárosban szervezését kívánatossá teszik. Ad 1. §. A felállítandó budapesti kir. büntető törvényszék hatásköre ugyanaz lesz, mint a jelenleg fennálló budapesti kir. törvényszék büntető osztályáé, melynek általános hatáskörét az 1871. évi XXXI. t.-cz. 18. íjának d) és /) pontjai állapítják meg, mig pénzügyi birói hatósága az 1871. évi LXVI. i-cz. 1. §-án alapul. A budapesti kir. törvényszéket azonfelül az 1871. évi XXXI. t.-cz. 25. §-a alapján az országnak a Királyhágón inneni részében az elsőfolyamodású birói hatóság illeti meg »felségsértés, hűtlenség, pénz, pénzjegy és közhitelpapirok bűntetteire nézve«. E kivételes illetőséget a magyar büntető törvények életbeléptetéséről szóló 1880. évi XXXVII. t.-cz. 39. §-a is fentartotta, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv második része I., II., III., IV. és XI. fejezeteiben foglalt bűntettek és vétségek tekintetében, a 209. §. szerint büntetendő vétség kivételével. E kivételes illetőséget kibővítette az osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló 1887 : XXVI. t.-cz. 4. §-a, mely a pénzjegyül használható bankjegyek vagy előinutatóra szóló, nem kamatozó kötelezvények jogosulatlan kibocsátását, büntetéssel sújtva, a bűnvádi eljárásnak a magyar korona országaiban megindithatására a budapesti kir. törvényszéket mondja ki illetékesnek. Minthogy pedig a budapesti kir. törvényszéknek büntető ügyekben való hatásköre e törvényjavaslatnak törvény erejére emelkedése után, illetve hatálybaléptével a budapesti kir. büntető törvényszékre száll át, természetes, hogy a fönnemlitett ügyekben való kivételes illetőség is a budapesti kir. büntető törvényszékre ruházcatik. Az eddigiekből következik végül az is, hogy a budapesti kir. ügyészség a budapesti kir. büntető törvényszék működésének megkezdésétől fogva, ezen kir. törvényszék mellett fog működni. Ad 2. §. A budapesti kir. büntető törvényszéknél alkalmazandó bírák és bírósági hivatalnokok számát az 1875. évi XXXVI. t.-cz. 1. §-ának második bekezdésében foglalt és az 1890. évi XXIX. t.-cz. 3. §-a által hatályában fent ártott rendelkezés értelmében, az igazságügyminister állapítja meg és az 1869. évi IV. t.-cz 16. §-ában és az 1871. évi IX. t.-cz. 1. §-ának a) m