Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-830. Törvényjavaslat a mekkai zarándoklásnál való óvintézkedések és a persa öbölben szervezendő egészségügyi felügyelet tekintetében követendő eljárás szabályozása iránt 1894. évi ápril hó 3-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről

830. szára. 191 Ennélfogva a párisi egyezmény részletesen gondoskodik az Indiai Oczeánból és Óceánia felől induló zarándokszállitó hajóknak magában az indulási kikötőben leendő felügyeletéről, valamint a jelzett hajókkal szemben elindulásukkor s az utazás alatt alkalmazandó intézkedésekről; gondoskodik a zarándokoknak a hajón megfelelően elhelyezéséről és élelmezéséről, megvédve őket az eddig szokásban volt zsúfolástól és zsarolástól; büntetéseket szab az e tekintetben vétő hajóskapitányokra; intézkedik a zarándokiásnak a Vörös tengeren és a Persa öbölben felügyelete iránt, mindkét helyen új ellenőrző és fertőtlenítő állomásokat szervezvén, részben az eddig is fennállott ilynemíí állomásokat kibővitvén és czélszerűen berendezvén. És ha nem is állitható teljes biztonsággal, hogy a párisi egyezmény határozmányai folytán az Európának megoltalmazására tervezett védgát minden oldalról zárva lenne (mert hiszen Persiának határán Afghauistán és Beludzsistan felé, valamint a török-persa határon ujitás még nem történt), mégis oly haladást jelent ez az egyezmény, mely az összes eddigi nemzetközi egyezményekénél nagyobbnak mondható. Ennek életbeléptetésétől annál nagyobb hatás várható, mert a tapasztalás bizonysága szerint a hajón érkező különben is nagy zarándoklat a szárazföldivel szemben mindinkább tért hódit; mert továbbá a szárazföldi zarándoklat egy része is felügyelet alá vonatik Mohammeráhnál; mert végre a konstantinápolyi egészségügyi tanács pénzügyi erősítése által (a díjak és pénzbírságok legnagyobbrészt ennek javára esnek), tevékenysége a török-persa határon is nyomósabbá válhatik. Egyébiránt tervben van, hogy az egyes európai nagyhatalmak Teheránban is egyelőre informatív jellegű egészségügyi szolgálatot rendezzenek be követségeik kebelében. A mi most már a fentebb ismertetett egyezmény beczikkelyezésének kérdését illeti, bár ez egyezmény a monarchia két államára nézve semminemíí anyagi megterheltetést nem róv és bár az egyezményben foglalt egészségügyi intézkedések egy része oly természetű, hogy a tudomány haladásával és a hygienikus felfogás változásával könnyen módosításnak lehet kitéve, tehát eszempontból annak állandóbb jellegű törvényhozási beczikkelyezése czélszeruségi tekintetekből mellőzhetőnek látszanék: mégis az 1867: XII. t.-cz. 8. §-ának rendelkezéseire tekintettel, a szóban levő egyezmény beczikkelyezését nem vélem mellőzhetőnek. Sőt miután a velenczei és drezdai, hasonló tartalmú és keretű nemzetközi egészségügyi egyezmények az 1894: VIII. és IX. törvényczikkel tényleg törvényeink közé lettek iktatva, ezen ujabb harmadik, a két előzőnek kiegészítő részét képező egyezménynek szinténi beczikkelyezése feltétlenül szükségessé vált. . Budapesten, 1895. évi márczius hó 28-án. Berezel Dezső s. k., m. Jcir. bélügyminister.