Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-826. Törvényjavaslat, a mezőgazdasági statistikai adatok összeirásáról

826. szám, 1535—10, 10—20 stb. holdas gazdaságok) hogy vannak ellátva munkaerővel, gazdasági fölszereléssel, házi állatokkal, a különböző mívelési ágak mily tért foglalnak el az illető gazdaságok területében. E combinativ összevetés még tovább mehet, megismerhetjük, hogy e gazdaságok minden egyes csoportján belül mily arány van a mívelési ágak, a gépi fölszerelés, igaerő és az állatlétszám között. Minthogy továbbá a felvételi ívnek az is egyik kérdését képezi, hogy »tartozik-e a gazdasághoz más község hátárában fekvő, s vele együtt közös felszereléssel kezelt gazdaság, mely megyében, mely községben ?« — a feldolgozás alkalmával lehetségessé válik a különböző községekben szétszórva fekvő, de egységes gazdaságot képező birtoktesteket összesíteni s e tekintetben is hű képét adni a tényleges viszonyoknak. Oly állatbirtokosok állatai számára, kiknek mezei gazdaságuk egyátalán nincs, külön kérdőívek szerkesztetnek. E felvétellel kívánom megvetni biztos alapját az évi aratási statistikának is, a mely ez idő szerint megbízhatóság tekintetében még sok kívánni valót hagy fenn. Nem szükséges ugyanis hangsúlyoznom, hogy mily nagy fontossággal birnak nemcsak a kereskedő, hanem még inkább a termelő szempontjából a megbízható termésadatok, s mily nagy kárt okozhat, ha nem megfelelő adatok alapján indul meg az áralakulás; ezért ezúttal lehetőségig hitelesen akarom megállapítani a különböző terményekkel bevetett terület nagyságát, a mely mintegy próbamértéke legyen a későbbi évenkénti adatgyűjtéseknek. A bevetett területnek, valamint az egyes községek általános gazdasági viszonyainak jellemzésére szolgáló adatok összeírása községenként történnék. Ilyenek a közös erdő- és legelő-illetőségre, a községben dívó nyomásos gazdálkodásra, a kötött birtokokra, a megyei és hegyi őrökre és pásztorokra, a tagosításra, vállalkozók és szövetkezetek gépeire, a mezőgazdasági szövetkezetekre, a föld bérleti és örök árára, az apaállatokra, a szölőmívelésre, stb. vonatkozó kérdések; mig ellenben a hasznos házi állatok átlagos súlyára és értékére, valamint a holdankénti vetőmag-szükségletre, stb. vonatkozó adatok megállapítása község-csoportok szerint történnék. Ezzel általánosságban megismertetvén a tervezett felvétel egész körét, magára a törvényjavaslatra vonatkozólag kell még néhány megjegyzést tennem. Már föntebb emiitettem, hogy itt a nagy népszámlálásokkal teljesen analóg országos műveletről van szó; önként következik ebből, hogy az új adatgyűjtés sikerét leginkább úgy biztosítjuk, ha a népszámlálás által megtört nyomokon haladunk. A felvétel időpontjául a javaslat 1895. évi november havának 20-ik napját tűzi ki oly módon, hogy az egész műveletet szakadatlanul folytatva, a következő tíz nap alatt kell befejezni. A magyar népszámlálások által eddig használt időpontot, deczember 31-ikét, elfogadni egyáltalán nem lehet. — Ennek czélszerűtlensége már a népesség számbavételénél is kitűnt; azt pedig, hogy a mezőgazdasági adatok gyűjtésére és főleg az állatösszeirásra az év utolsó napja teljesen alkalmatlan időpont, a hazai és külföldi statistikusok már régóta egyértelmüieg hangsúlyozzák. Legajánlatosabbnak látszik az ősz végén eszközölt felvétel, mert ilyenkor az egyes gazdaságok egész üzeme, felszerelése és állatlétszáma legkönnyebben megállapítható. Az adatgyűjtést a törvényjavaslat szerint részint e czélra alkalmazott közegek, részint bizottságok eszközölnék. Az egyéni kérdőivek betöltése az előbbiek, — a községek és járások általános gazdasági viszonyait jellemző adatok szolgáltatása ellenben az utóbbiak kötelességét képezné. Az egész adatgyűjtés foganatosításának és feldolgozásának költségeire 300.000 forintot irányozok elő. Ez összeg megállapítása a legutóbbi népszámlálás feldolgozása alkalmával KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXV. KÖTET. 20