Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-825. Kivonatok, a főrendiház 1895. évi márczius hó 21., 22. és 23-án tartott 77., 78. és 79-ik üléseinek jegyzőkönyveiből, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában

825. szám 147 4. a jóváhagyott fegyelmi szabályok alapján arra jogosított hatóságaik által saját hivei fölött gyakorolhatja az egyházi fegyelmet, azonban elzárás, testi büntetés vagy birság fegyelmi büntetésül nem alkalmazható. A törvényesen elismert vallásfelekezeteknek ingatlan vagyonszerzési képessége imaházul, oktatási, nevelési és jótékonysági intézetül, egyházi vagy intézeti alkalmazottjaik részére lakházakul használandó épületeknek, az ezekhez szükséges telkeknek és temetőül szolgáló területeknek szerzésére van korlátozva. Az ingatlan szerzéséről kiállított okirat az ingatlan rendeltetésének igazolása mellett a törvényhatóság első tisztviselőjének bemutatandó, a ki azt, ha a szerzési képesség korlátait megtartották, bemutatási záradékkal látja el. A megtagadó határozat ellen folyamodásnak van helye a vallás- és közoktatásügyi ministerhez. Az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzése csak bemutatási záradékkal ellátott okirat alapján rendelhető el. 10. §• A törvényesen elismert vallásfelekezet, iskolák, valamint kisdedóvodák és gyermekmenedékházak felálutasára, fentartására és vezetésére nézve azokat a jogokat gyakorolja és azoknak a rendelkezéseknek van alávetve, a melyeket az iskolaügyi törvények az iskolákat, kisdedóvodákat és gyermekmenedékházakat fentartó társulatokra vonatkozólag tartalmaznak. 1.1. §. Az egyházközség megalakítása a törvényhatóság első tisztviselőjének bejelentendő. Ez alkalommal az egyházközség helyi szabályai is bemutatandók, melyeknek az egyházközségi területkor helyi határait okvetlenül megjelölniük és egyházközségi elöljáróságot szervezniök kell. 12. §. A szabályszerűleg megalakult egyházközségnek tagja mindaz, ki az illető vallásfelekezethez tartozik, s az illető egyházközség területén lakik. Az egyházközségi elöljáróság a tagok nyilvántartásáról gondoskodni köteles. 13. §. Lelkész és egyházközségi elöljáró a felekezetnek csak oly tagja lehet, a ki magyar állampolgár s polgári és politikai jogai teljes birtokában van, kinek erkölcsi és állampolgári magatartása kifogás alá nem esik, és a ki képesítését Magyarországban nyerte. 14. §. A lelkészek és egyházközségi elöljárók alkalmazására jogosultnak kötelessége a lelkészül és egyházközségi elöljáróul kiszemelt egyént az illető törvényhatóság első tisztviselőjének bejelenteni. Ezen hatóság a 13. §. rendelkezésein alapuló esetleges ellenvetéseit indokolt írásbeli határozatban közli a lelkész vagy elöljáró alkalmazására jogosulttal. E határozat ellen a vallás- és közoktatásügyi ministerhez folyamodásnak van helye. Ha a határozat ellen folyamodás nem adatott be, vagy a folyamodást a vallás- és közoktatásügyi minister elutasítja, az illető egyén nem alkalmazható. 15. §. Ha valamely lelkész vagy egyházközségi előljáró a magyar állampolgárságot elveszti, vagy állam elleni, — vagy oly büntetendő cselekmény miatt ítéltetett el, a mely nyereségvágyból származik, a közerkölcsiségbe ütközik, vagy közbotrányt okozott: a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletére hivatalától elmozdítandó. 19*