Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-825. Kivonatok, a főrendiház 1895. évi márczius hó 21., 22. és 23-án tartott 77., 78. és 79-ik üléseinek jegyzőkönyveiből, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában

825. szám. 139 Az ily elöljáróság, illetőleg képviselet tagjai, személyváltozás esetén is, mindig bejelentendők megerősítés végett a vallás- és közoktatásügyi ministernek, ki a megerősítést a 13. §-ban felsorolt kellékek hiánya alapján megtagadhatja. 17. §• A magyar állam kötelékén kivül álló hatóság vagy egyén a vallásfelekezetnek egyházi feje vagy védura nem lehet és a vallásfelekezet semminemű egyházi függésben külföldi hatóságtól, vallásfelekezeti társulattól vagy egyéntől nem állhat. 18. §. A vallásfelekezet köteles jóváhagyott szervezeti szabályzataiban később tett minden változtatást a vallás- és közoktatásügyi ministernek esetről-esetre jóváhagyás végett bejelenteni. Ha ezen változtatás a 7. és 8. §§-ban meghatározott feltételeknek meg nem felel, a 4. §. rendelkezéseivel ellenkezik, vagy ha az egyházi határozatok, ima- vagy tankönyvek oly rendelkezést vagy tant tartalmaznának, mely a vallásfelekezet tagjainak állampolgári kötelességük teljesítését tiltaná, vagy törvényben tiltott cselekményt rendelne: a törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítás a vallásés közoktatásügyi minister által haladék nélkül visszavonandó. 19. §• Az egyházi közgyűlés csak nyilvános lehet. Az egyházi közgyűlésben csak a felekezet egyházi, vagyoni, oktatási, nevelési, jótékonysági s általában a vallásos és erkölcsi élet körébe tartozó ügyei tárgyalhatók. A vallásfelekezet köteles a közgyűlésein hozott határozatait jegyzőkönyvbe iktatni s e jegyzőkönyveket a vallás- és közoktatásügyi ministernek, vagy az általa kijelölt polgári hatóságnak esetről-esetre bemutatni. 20. .§. Az illetékes ministernek joga van a vallásfelekezetek vagyonára, a náluk létező alapitAz ily elöljáróság, illetőleg képviselet tagjai, személyváltozás esetén is, mindig bejelentendők megerősítés végett a vallás- és közoktatásügyi ministernek, ki a megerősítést a 13. §-ban felsorolt kellékek hiánya alapján megtagadhatja. 17. §. A magyar állam kötelékén kivül álló hatóság vagy egyén a vallásfelekezetnek egyházi feje vagy védura nem lehet és a vallásfelekezet semminemű egyházi függésben külföldi hatóságtól, vallásfelekezeti társulattól vagy egyéntől nem állhat. 18. §. A vallásfelekezet köteles jóváhagyott szervezeti szabályzataiban később tett minden változtatást a vallás- és közoktatásügyi ministernek esetről-esetre jóváhagyás végett bejelenteni. Ha ezen változtatás a 7. és 8. §§-ban meghatározott feltételeknek meg nem felel, a 4. §. rendelkezéseivel ellenkezik, vagy ha az egyházi határozatok, ima- vagy tankönyvek oly rendelkezést vagy tant tartalmaznának, mely a vallásfelekezet tagjainak állampolgári kötelességük teljesítését tiltaná, vagy törvényben tiltott cselekményt rendelne: a törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítás a vallás- és közoktatásügyi minister által haladék nélkül visszavonandó. 19. §. Az egyházi közgyűlés csak nyilvános lehet. Az egyházi közgyűlésben csak a felekezet egyházi, vagyoni, oktatási, nevelési, jótékonysági s általában a vallásos és erkölcsi élet körébe tartozó ügyei tárgyalhatók. A vallásfelekezet köteles a közgyűlésein hozott határozatait jegyzőkönybe iktatni s e jegyzőkönyveket a vallás- és közoktatásügyi ministernek, vagy az általa kijelölt polgári hatóságnak esetről-esetre bemutatni. 20. §. Az illetékes ministernek joga van a vallásfelekezetek vagyonára, a nélkül létező alapit18*