Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-825. Kivonatok, a főrendiház 1895. évi márczius hó 21., 22. és 23-án tartott 77., 78. és 79-ik üléseinek jegyzőkönyveiből, a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat tárgyában

132 825. szám. De mivel ez által a fejezet több új, a képviselőház szövegében nem foglalt tárgyat ölelne fel, a III. fejezet czíme szükségkép módosítandó volna és pedig a három egyesült bizottság véleménye szerint ekképen: •»Vegyes és 2árJiatáromtok.« Ebből folyólag »zárhatározatok« czímén önálló, IV. fejezetre nem is volna szükség, hanem ez a III. fejezetbe olvasztatnék be, a melynek keretében a 22. és 23. §-ok változatlan elfogadását ajánlja a bizottság. A 24. §. a) pontja, melybe értelemzavaró sajtóhiba csúszott be, ekkép javítandó ki: »o) köteles a kilépés idejét követő harmadik naptári év végéig esedékes rendes egyházi járulékokat annak az egyháznak szolgáltatni, melyből kilépett, a kilépés idejét követő harmadik évre azonban nagyobb járulékkal nem terhelhető, mint a mennyit a kilépés évében tartozott fizetni;« Ugyanezen § utolsóelőtti bekezdését az egyesült bizottság — tekintettel hazai viszo­nyainkra, melyek közt a kérdéses egyházi, vagy iskolai járulékok mérséklése, illetőleg meg­állapítása a községi képviselőtestületekre alig volna megnyugvással bizható — ekkép véli módositandónak: »Az e §. b) és c) pontjaiban megjelölt járulékok, ha a kilépettnek vagyoni viszonya változik, aránylagosan mérsékelhetők. Ugy e mérséklés, mint a járulékok összegének vagy azok értékének megállapítása kis- és nagyközségekben a szolgabírónak, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal bíró városokban pedig a városi tanácsnak feladata. A 24. §. után folytatólag ajánlja a bizottság felvétetni a felekezet nélküli szülők gyer­mekeinek vallására és vallásos nevelésére vonatkozó, »a gyermek vallásáról« szóló törvény­javaslatból kihagyottakkal megegyező rendelkezéseket. E czélra szolgáljon a következő öt új szakasz: 25. §. A gyermekek, kiknek akár mind a két, akár csak az egyik szülője a bevett, vagy a törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, valamely bevett, vagy törvé­nyesen elismert vallást követnek és abban nevelendők. Ehhez képest az 1894 : . . . t.-czikk rendelkezései az ilyen gyermekek vallására nézve a következő 26—29. §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. 26. §. A házasulok az 1894: . . . t.-czikk 1. §-a értelmében megegyezhetnek abban, hogy gyer­mekeik valamennyien az általuk megjelölt bármely bevett vagy törvényesen elismert vallást kövessék, illetőleg abban neveltessenek. Ilyen megegyezés hiányában a bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozó szülő jogosítva van megállapítani, hogy a nemebeli gyermekei a bevett vagy törvé­nyesen elismert vallások melyikében nevelendők. Ha az illető szülő nem határoz, a másik szülő azonban valamely bevett vagy törvé­nyesen elismert vallásfekezetekhez tartozik, akkor az összes gyermekek ezen utóbbi szülő vallását követik, illetve abban neveltetnek. Ha egyik szülő sem tartozik valamely bevett, vagy törvényesen elismert vallásfelekezet­hez, a szülő helyett, ki a saját nemebeli gyermekek vallása felől nem határoz, a gyámhatóság határoz a rokonok meghallgatásával. Az, hogy a gyermekek a jelen §. 2., 3. és 4-ik bekezdésében körülirt esetekben, mely vallásban neveltessenek, legkésőbb azok tanköteles korának elértéig állapítandó meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom