Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-819. Törvényjavaslat, a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1885. évi XV. és 1893. évi XVII. törvényczikkek végrehajtása folytán szükséges teendőkről

819. szám. 105 Ezen tanulmányok folytán az emiitett folyószakaszokon levő védtöltések felemelése, azonkívül pedig a hullámtérben lefolyási akadályul szolgáló keresztgátak elhordása, továbbá az erdők és bozótok kiirtása, valamint a mederelfajulások megakadályozása czéljából egyrészről a túlbő átvágások partjainak megkötése, másrészről a ki nem képződött átvágások fejlesztése végett a régi kanyarók elzárása mutatkozik okvetlenül szükségesnek, mely munkálatok költségei, hozzájuk számítva a jég által elsodort vági és mérgesi hidak épitésére szükséges költséget is, 400.000 fríra irányoztatnak elő. 2. A mosoni kis Duna-ág csunyi torkolata alatt Vénekig a nagy és kis Duna közti úgynevezett »Szigetközt« egyöntetű* árvédelem szempontjából hivatalelődöm az 1885. évi XXIII* t.-cz. 82. §-a alapján hivatalból társulattá alakítván, az ezen társulat által tervezett munkálatok kivitele esetében a Rába-szabályozó társulat munkaprogrammjában előirányzott, kis Duna felőli töltések egy részének kiépítése feleslegessé válik s igy a társulat tetemesebb költségkiadástól mentesül. Ennélfogva figyelembe véve még azon körülményt is, hogy a Rába-szabályozó társulat a kis Duna mentén tervezett töltéseit saját érdekében kénytelen lett volna a Lajtháig meghosszabbítani, vagy pedig a kis Duna áradásai ellen Mecsér felett keresztgátakkal védekezni, méltányos, hogy a Rába-szabályozó-társulat a szigetközi ármentesitő-táisulat költségeihez hozzájáruljon, máskülönben jogosítva volna a szigetközi ármentesitő társulat ártérfejlesztéseit a Rába-szabályozó társulat árterére is kiterjeszteni, míg igy a kis Duna állapíttatott meg a két társulat közti demarcationalis vonalul. Tekintettel továbbá arra, hogy a mosoni kis Dunának államköltségen folyamatban levő rendezése és a szigetközi ármentesitő-társulat munkálatai által a mosoni kis Duna jobbparti területek Csunytól kezdve s igy a Lajtha balpartján fekvő területek is, tehát a mosoni Duna jobbpartján fekvő kisdunai és lajthai összes, mintegy 50.000 kataszt. holdnyi területek ármentesitése is biztosítva lesz és igy indokolt, hogy ezen területek is, melyek védelemben és haszonban részesülnek, a teherviselésben is méltányosan részt vegyenek: ennélfogva a kérdéses területek azon részeit, melyek a foganatosítandó műszaki felvételek alapján megállapítandó természetes magaslatokig, esetleg kereszttöltések által elhatároló pontokig terjednek, hivatalelődöm az 1885. évi XXIII. t.-czikk 82. §-a alapján a Rába-szabályozó társulathoz csatolta. A Rába-szabályozó társulatnak a szigetközi ármentesitési munkálatokhoz való hozzájárulása a két társulat közt folytatott tárgyalások alapján egyezségileg 300.000 frttal állapíttatott meg, a kisdunai és lajthai árterületek bevonása folytán szükséges műszaki ártérfejlesztés és osztályozás költségei, valamint a Rába-szabályozó társulat által átvett oroszvár-rajkai dunai védtöltésnek őrházzal, védelmi anyagokkal és tartalékalappal való felszerelése 40.000 frtot igényelnek, úgy hogy e czímen a társulatra összesen 340.000 frt kiadás hárul. 3. Régi szerződéses kötelezettsége a Rába-szabályozó társulatnak, hogy a Marczal felső végszakaszát Kis-Babothtóí—Marczallőig szabályozza. Ugyanis a Rába-szabályozó társulat a Marczal-szabályozási társulattal még 1875. évben megkötött és 1883. évben megújitolt egyezség értelmében kötelezte magát, hogy a Marczal emiitett szakaszát a Pál Dénes mérnök által 1872. évben készített tervezet szerint rendezni fogja. Azonban sem az 1885. évi XV., sem az 1893. évi XVII. törvényczikkek alapján a szükséges költséggel nem rendelkezvén, a mennyiben az 1885. évi XV. törvényczikk a Marczal Győr vármegyei alsó szakaszának szabályozását rendelte el, mely az előirányzott költségnél 264.252 frt 94 krral többe került; az 1893. évi XVIÍ. törvényczikk pedig a Rábán és mellékfolyóin az 1885. évi XV. törvényczikkel elrendelt szabályozás hátra lévő részének befejezéséről rendelkezett: a társulat kötelezettségének mindeddig nem tehetett eleget. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXV. KÖTET. 14