Képviselőházi irományok, 1892. XXV. kötet • 808-839. , CXXVII-CXXXII. sz.

Irományszámok - 1892-819. Törvényjavaslat, a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1885. évi XV. és 1893. évi XVII. törvényczikkek végrehajtása folytán szükséges teendőkről

819. szám. 97 ajanlatok közül a legmegfelelőbb volt, és mely a mellett, hogy tetemes árengedménynyel, vagyis 3,589.750 frt 89 krért, tehát az előirányzott összegnél 1,925.006 forint 74 krajezárral olcsóbban vállalkozott a munkálatok végrehajtására, a másik két legjutányosabb ajánlatnál azon előnynyel birt, hogy ezen társvállalkozók megbízhatósága minden kétséget kizárólag beigazolva lett, és mint állami vállalkozók a vizépitészeti munkák terén működvén, már korábbi évek óta jó hírnévnek örvendtek. Hivatalelődöm felhívta tehát a kormánybiztost, hogy nevezett társvállalkozókkal — a kik különben nem voltak hajlandók a már megajánlott egységáraikból további engedményt tenni — benyújtott ajánlatuk alapján az építési szerződést kösse meg. A kormánybiztos által felterjesztett építési szerződés 1886. évi szeptember hó 3-án köttetett meg és Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb felhatalmazásának kinyerése után ugyanazon évi október hó 29-én hagyatott jóvá, a munkálatok pedig már előbb ugyanezen évi szeptember hó 20-án adattak át társvállalkozóknak saját veszélyükre és kárukra. Ezen év azonban, tekintettel az idő előhaladott voltára, egész munkaévnek nem volt tekinthető, minek következtében a munkálatokjhat évi cyclusának kezdete 1887. évtől számítandó, és befejezése 1892. évre esett. Daczára a kivitel közben felmerült nagymérvű nehézségeknek és költségtöbbletnek, a munkálatok kellő erélylyel folytattattak és azok a Hanyság-csatorna kiásatása és csekélyebb kiegészítési munkák kivételével — mely utóbbi munkálatok még 1893. év elején befejeztettek — a törvény által elrendelt idő alatt el is készültek. A munkálatok kivitele közben ugyanis többrendbeli oly különleges munkák állottak elő és azok folytán oly költségtöbblet merült fel, a melyeket a munkálatok vállalatba adásánál előre látni nem lehetett és a melyek indokolásukat főleg abban a körülményben találják, hogy a szabályozási tervek évekkel ezelőtt még a Rába-szabályozó társulat autonóm hatáskörében készíttettek és egyrészt a megváltozott viszonyokra többször nem voltak alkalmazhatók, másrészt sok oly körülményt figyelmen kívül hagytak, melyekből a társulatra költséges kiadások hárultak, mely kiadások az előirányzott építési költségeket oly mérvben fokozták, hogy daczára a munkálatok vállalatba adásánál elért kedvező eredményre, mégis bizonyos — habár tekintve a munkálatok terjedelmét, nagynak alig nevezhető — hiány állott elő. Ezen többköltségek ismertetését és indokolását van szerencsém a következőkben előterjeszteni : I. A Rábánál és a patonai csatornánál az előirányzott költséggel szemben 573.809 frt 11 kr. többköltség merült fel. Ezen többköltség részint a csatornából és átmetszésekből kikerült homok-anyagból készült töltéseknek jó földdel való borításából és nagyobb méretekkel történt kiépítéséből; részint a termelt anyagnak az előirányzottnál nagyobb hordtávolságra való szállításából, részint az átmetszéseknek az előbb fennállott malomgátaknak eltávolítása folytán beállott vizszinsülyedés miatt nagyobb fenékszélesség- és mélységgel történt kiemeléséből, részint pedig az így kiemelt anyag felesleges részének deponiába helyezéséből, a régi töltéseknek elhordásából, az útátjárók és itatok építéséből s végül a mederáttöltéseknél a vízsebesség által elsodort anyag pótlásából felmerült több munka után keletkezett. Ezen munkálatok túlnyomó része oly minőségű volt, hogy azokra nézve a vállalkozókkal külön egyezségeket kellett kötni, mivel tulajdonképen szerződésszerű munkálatoknak tekinthetők nem voltak és a szerződéses egységárakat azoknál alkalmazni nem lehetett. Ezen egyezségekről egy kimutatást készíttettem és azt van szerencsém ezen előterjesztésem külön mellékleteként bemutatni. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XXV. KÖTET. 13