Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-805. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a pozsony-dunaszerdahelyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről
805. szám. 289 A töltések, azok magassága és anyagához képest IY2 vagy l 1 /* lábas lejtőkkel létesitendők; a bevágások lejtői pedig az anyag nemének és minőségének megfelelően állitandók elő. A vízszintesben, vagy csekély esésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel bírjanak. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, a töltés felől lejtők ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagárkok továbbá oly módon létesítendők, hogy azokból a viz lehetőleg lefolyást találjon, a nélkül azonban, hogy káros vízfolyások keletkezhessenek. A töltés lába és a nyitandó anyagárok közt legalább 0*8 méter széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lenni a kisajátítási védszalagnak is. Gsuszamlásra hajlandó töltések és bevágások megfelelően biztositandők. Árterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszin 0-8 méterrel a legmagasabb árviz felett lesz tartandó és ily helyeken a töltések lejtői a szükséghez képest biztositandók. Átereszek és kisebb hidak úgy állitandók elő, hogy a hordszerkezet alsó éle és a legnagyobb árviz szine között 0*5—1-0 méter nyílt magasság maradjon, nagyobb hidaknál az árvíz és szerkezet közötti magasság 1*5 m.-nél kisebb nem lehet. Mindazon helyeken, hol folyók vagy patakok a pályát megközelítik, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Vízfolyások, patakok és folyók az áthidalás előtt vagy után megfelelően szabályozandók és a szükséghez mért partvédművekkel ellátandók. A pálya testébe építendő azon átereszek, melyek fölött feltöltés alkalmaztatok, kőből vagy téglából, esetleg betonból vagy vasból létesítendők; míg a nyilt műtárgyak hídfői, szárnyai és esetleges pillérei kőből vagy téglából falazva, hordszerkezetei pedig 2-0 m. nyilasig bezárólag tölgyfából és ennél nagyobb nyílásoknál vasból állitandók elő. Kivételt képez az érsekújvári Dunaágon át vezető hid, mely egyelőre ideiglenes jelleggel, vagyis egészen fából építhető. Kötelesek lesznek azonban az engedélyesek azon esetben, ha az érsekújvári Dunaág szabályoztatnék és hajózhatóvá tétetnék, az ideiglenes Dunahid helyébe egy a hajózás czéljainak is megfelelő végleges hidat, kőhidfőkön és pilléreken nyugvó vashordszerkezettel építeni, mely robbantó berendezésekkel is el lesz látandó, — önként értetvén, hogy ebben az esetben a végleges hidhoz csatlakozó vonalrészek is megfelelően emelendők és átalakitandók. A párhuzamos utak és útátjárókban a szükséghez képest megfelelő nyílású átereszek vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés — egészen fából is lehetnek. Hídfők- és jégtörőkhöz, valamint hidjármak, hidalások- és hidpadlőzatokhoz általában csak tölgy- vagy vörös fenyőfát szabad használni. Utszabályozások, útáthelyezések és útátjárók felépítménye az eredeti út felépítményének megfelelően, vagy kőalapból és kavicsból, vagy csak kavicsból állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavicsolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 m. hosszaságban 15 cm., azontúl pedig 10 cm. magasságban kavicsolandók. Az állomási főnsíkon kocsiközlekedésre szolgáló területek 0*15 m. vastag kőalappal és ugyanily vastagságú kavicsburkolattal, az állomási hozzájáró utak pedig a közigazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyvben megállapított módon állitandók elő. Az állomási terek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, 10 cm., az őrházi fönsikok pedig 5 cm. vastag kavicsréteggel boritandók. Az állomásokon a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m. 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1000 m. 2-nyi földterület kisajátítandó. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. XXIV. KÖTET. 37
