Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-804. Törvényjavaslat, a segesvár-szentágothai helyi érdekű vasút megépitésére és üzleti berendezésére szükséges költségek biztositásáról
274 804. szám. kölcsön évjáradékából, az elsőbbségi részvények törlesztési részletének és osztalékának beszámítása után esetleg fedezetlenül marad. Ezen különbözet számszerint ma még természetesen meg nem állapitható, de á miután a helyi érdekű vasutak az eddigi tényleges eredményekből levont statisztikai adatok szerint a befektetett 5 tőkék arányában átlagosan 368 0 /o-nyi tiszta jövedelmet eredményeztek, ezt hozzávetőleges számitás alapjául elfogadva, feltehető, hogy a segesvár-szentágothai vasútvonal 604.000 forintnyi költségei után évi 22.127 forintot fog jövedelmezni, mivel szemben a kölcsön évjáradéka csak 19.555 forintot képezne és e szerint a pótadó csakis a felveendő kölcsön biztosításául fogna szolgálni s csak akkor és csak annyiban leszén felhajtandó, a midőn s mennyiben a vasút jövedelméből az elsőbbségi részvények osztalékai fedezetet nem találnának, tehát nincs kizárva, hogy ezen pótadó egyáltalán nem, vagy csakis rövid időre és csekélyebb mérvben fog igédbe vétetni, mert még az esetben is, ha a jövedelmezőség a vasút megnyíltának első éveiben a jelzett átlagot nem is éri el, biztosan várható, hogy a jövedelmezőség a későbbi évek alatt a forgalom természetes fejlődésévei az átlagot jóval meg fogja haladni, mi mellett még az is számbaveendő, hogy engedélyt kérőnek kilátásba helyeztetett, miszerint a posta ingyen szállítása fejében 50 egymásután következő éveken át 1.500 frtban megállapított'^sójáradékot az üzleti jövedelem gyarapítására fordíthassa. Minthogy pedig a vármegye községei közül alig egynéhánynál van eddig községi pót adó kivetve, a községek a vármegyei pótadó terheit saját háztartásukra és a lakosság államadózási képességére való minden káros következmény nélkül elviselhetik annál is inkább, mert a szóban levő vasút létesítése érdekében a vármegye lakossága részéről elvállalandó terhek bőven kárpótoltatnak a vasút kiépítése folytán elérendő közgazdasági előnyök által. A pénzbeszerzés módozatainak teljes megvilágításául kiemelni kívánom, hogy az engedélyt kérő által az engedélyezési tárgyalás alkalmával előterjesztett kérelem alapján megengedtetnék, miszerint a Nagy-Küküllő vármegye által teljes névértékben átveendő összes elsőbbségi részvények, tekintettel arra, miszerint a vármegye az elsőbbségi részvényeknek teljes névértékben leendő átvételére szükségelt összeget kölcsön utján lesz kénytelen megszerezni, és minthogy ezen kölcsön törlesztése fejében ; mint fennebb jelezni bátor voltam, 5*432°/o-os annuitásokat kell fizetnie, melybe tehát a törlesztési hányad és kamat benfoglaltátik, öi^/o-os osztalékra való igénynyel bocsáttathassanak ki, — a mely magasabb osztalék a fenforgó viszonyok között annál is inkább méltányosan igényelhető, mert a vármegye az elsőbbségi részvényeknek teljes névértékben leendő átvételét közérdekből vállalta el és kizártnak kell tekinteni azt, hogy ezen pénzügyi műveletből a vármegyére esetleg külön nyereség háramolnék, a mennyiben, ha valami haszon maradna is a vármegyének, azt újból vasúti czélokra fogja felhasználni. Mindezek alapján és tekintettel arra, hogy a helyi érdekek szempontjából mielőbb megépítendő segesvár-szt.-ágothai helyi érdekű vasút épitési és üzletberendezési tőkéjének biztosítása és ez alapon a vasút engedélyezése a Nagy-Küküllő vármegye törvényhatósági bizottsága részéről az elsőbbségi részvények átvétele iránt hozott határozat jóváhagyásától függ, a kérdéses vármegyei határozat jogerőre emelését czélzó s idemellékelt törvényjavaslat elfogadását tisztelettel kérem. Budapesten, 1895. évi február hó 12-én. Dániel Ernő s. k., Icereslcedelemüfjyi m. Icir. minister.
