Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-797. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, rágalmazás vétségének bűnrészességével vádolt Dr. Győrffy Gyula képviselő úr mentelmi jogának felfüggeszése tárgyában

212 797. szám. Melléklet a 797. számú irományhoz. Különvélemény, rágalmazás vétségének bűnrészességével vádolt Dr. Győrffy Gyula képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. A képviselőház mentelmi bizottsága többségének azon álláspontját, mely szerint rágalmazás vétségének bűnrészességével terhelt dr. Győrffy Gyula képviselő úr mentelmi jogának fentartását javasolja, nem osztom; a mentelmi jog felfüggesztését szorgalmazó szegzárdi kir. törvényszék eljárásában Dr. Győrffy Gyula képviselő úr ellen ^ czélba vett zaklatást nem találok, s ez okból a panaszlott képviselő úr mentelmi jogának fólfüggeszteset indítványozom. A panaszlott nyilvános rágalmazás bűncselekvényének tárgyi és alanyi tényálladéka ugyanis a közvetlenül vádolt Savics János és Decsi István állal aláirt, és a belügyministerhez, mint hatósághoz beadott kérvényben foglalt állításokkal és az aláíróknak vallomásával beigazoltnak látszik. Én a kérvényben foglalt gyalázó kifejezéseket, — minthogy azok nem egy hatóság előtt folyamatban levő ügyre, és ügyfelekre vonatkoznak, hanem közhatóságok elleni gyanúsításokat, támadásokat, és olyan tényeket foglalnak magukban, a melyek valódiságuk esetén a megtámadott hatóságok elleni fegyelmi és büntető eljárás megindításának okát képeznék -nem tartom olyan természetűeknek, a melyek miatt a büntető törvénykönyv 266. §-a értelmében rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak helye nem lehetne. Kétség nem fér tehát ahhoz, hogy vádlottak mint közvetlen tettesek a kérvény aláírása által elkövetett, s nyilvános rágalmazásnak minősített cselekvényért büntetőjogi felelősségre vonhatók. Ha tehát a közvetlen tettesek ellen a büntető eljárásnak megindítása indokoltnak látszik, nincs elfogadható érv arra nézve, hogy felelősségre ne vonathassék az, a ki az eljárás folyamában a büntetendő cselekvény szerzőjének bizonyul be. Vádlottak állítása szerint a nyilvános rágal nazás bűncselekvényét megállapítható kérvényt Dr. Győrffy Gyula képviselő úr szerkesztette, s az ö budapesti lakásán lett általuk aláírva, s ugyancsak Dr. Győrffy Gyula képviselő úr által rendeltetése helyére benyújtva. Nézetem szerint az összefüggés az elkövetett bűncselekvény ás Dr. Győrffy Gyula képviselő úr személye között a vádlottak ezen vallomása, s még azon körülménynél fogva, hogy a kérdéses kérvényt, mely formailag és tartalmilag vádlottakénál magasabb műveltségű egyénnek szellemi munkájára vall, s igy azt vádlottaktól különböző harmadik személynek kellett szerkeszteni, — megállapithatlannak nem mondható. Zaklatást az eljáró királyi ügyészség indítványában, s az illetékes törvényszék megkeresésében nem találok. Zaklatásra való következtetésnek azon esetben volna jogosultsága, ha egyáltalán kizártnak tűnnék fel azon föltevés, hogy a kérvény elkészítésébe Dr. Győrffy Gyula képviselő úr befolyt, vagy ha éppen semmi bizonyítékot sem nyújtana a foganatosított bűnvizsgálat arra nézve, hogy a panaszolt rágalmazás bűncselekvénye és Dr. Gryőrffy Gyula képviselő úr személye közötti összefüggés megállapítható.