Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.

Irományszámok - 1892-797. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, rágalmazás vétségének bűnrészességével vádolt Dr. Győrffy Gyula képviselő úr mentelmi jogának felfüggeszése tárgyában

210 797. szám. nisteri rendeletre megejtett vizsgálat folytán a községi közigazgatásból alispáni intézkedés folytán kiugrasztatott, a község lakosainak, kik egyúttal a közbirtokosság egyetemét képezik, sikerült a községi elöljáróságot és képviselő-testületet a banda kizárásával megalkotni. Ámde a főszolgabíró képtelen panasz alapján, a bandának alkalmatlan községi biró ellen elrendelte a fegyelmi eljárást és őt előzetes kihallgatás nélkül állásától felfüggesztette, de vizsgálatot a mai napig sem tartott. A közbirtokosság látva azt, hogy közvagyonának bitorlói miként akarják — a közigazgatás támogatásával — a közbirtokosságot teljesen tönkre tenni, a közigazgatás meghívása mellett gyűlést hivott egybe, megmutatandó, hogy a bitorlókkal szemben, a közbirtokosság egyeteme hány egyénnel van képviselve. A közigazgatás ennek daczára nem védte meg a közbirtokosságot, csakhogy a bitorlókat a közbirtokosság kifosztásában ne legyen kénytelen zavarni, sőt a közbirtokosság lételét nem véve tudomásul; a birtorlók részére sietett karhatalmat elrendelni, hogy vagyonunk további megrablásában meg ne akadályoztassanak«. Ezen panasz a belügyminister által jelentéstétel végett, Tolna megye közigazgatási bizottságához küldetett le. A megtett jelentés alapján, a belügyminister a közbirtokossági erdők vagyonkezelési jogosultsága tárgyában felmerült kérdést, illetékes elintézés miatt a földművelési ministerhez tette át, a ki azt az igszságügyi ministerrel egyetértőleg el is döntötte. A panaszban foglalt egyéb sérelmek orvoslására, különösen a közbirtokossági számadások iránt folyamatban levő vizsgálatnak és a községi biró ellen folyamatba tett fegyelmi eljárásnak sürgős befejezésére, a miníster utasitotta a közigazgatási bizottságot. Tolna megye közigazgatási bizottsága 1893. évi január 27-én tartott ülésében, a ministeri rendelet folytán szükségessé vált intézkedések végrehajtását elrendelte, egyszersmind pedig elhatározta, hogy a panaszban foglalt, a közigazgatási hatóság ellen irányuló rágalmak megtorlása miatt, a bűnvádi eljárás folyamatba tétele végett a kir. ügyészség megkerestessék. A megkeresett királyi ügyészség a rendelkezésére bocsájtott adatok alapján a szegzárdi királyi törvényszék vizsgáló birája előtt, — tekintettel arra, hogy a Savics János és Decsi István által aláirt kérvény ügyvéd által ellenjegyezve nem lett, — a bűnvádi eljárás megindítását és a vizsgálat foganatositását nemcsak a kérvényt aláírók ellen, hanem a kérvény kipuhatolandó szerkesztője és irója, mint bűnrészes ellen is indítványozta elrendeltetni. A szegzárdi királyi törvényszék vizsgálóbirája a királyi ügyészi indityány elfogadása mellett, az indítványozott büntető eljárást és a vizsgálatot elrendelendőnek találván, azt a közvetlenül vádolt Savics János és Decsi István ellen foganatosította, melynek folyamában a felterjesztett ügyiratokhoz csatolt kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint mind a két kihallgatott vádlott egyértelműleg oda nyilatkozott, hogy az ö aláírásukkal a nagyméltóságú belügyminister úrhoz beterjesztett kérvényt habár azt sajátkezűleg irták alá, s habár annak tartalmát ismerték, nem ők nyújtották be nem is ők szerkesztették és íratták le, hanem Győrffy Gyula ügyvéd úr, a ki azon alkalommal, a mikor ők az abban foglalt erős kifejezések miatt annak aláírásához járulni vonakodtak, határozottan kijelentette, hogy a felelősséget a kérvényben foglalt kitételekért teljes mértékben magára vállalja, miért is ők a kérvényben foglalt kifejezésekért felelősségre nem vonhatók. A bűnvizsgálat itt előadott adatai alapján a szegzárdi királyi ügyészség az eljárásnak Dr. Győrffy Gyula ügyvéd és képviselő úr elleni folyamatba tételét, s ezt megelőzőleg mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta. Ezen királyi ügyészi indítványt azonban az eljáró szegzárdi királyi törvényszék el nem fogadta, s 233/894. számú határozatával az eddig folyamatban volt büntetőeljárást a büntető törvénykönyv 112. §-ábaq foglalt elévülés czímén beszüntetendőnek mondotta ki. Ezen elsőbirósági határozatot azonban a pécsi királyi ítélőtábla, s ezzel egyértelműleg a magyar királyi Guria, ez utóbbi 7234/1894. számú határozatával megváltoztatta, s az