Képviselőházi irományok, 1892. XXIV. kötet • 778-807. , CXXI-CXXVI. sz.
Irományszámok - 1892-792. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, 1. az 1893. évi állami zárszámadásról, 2. az aldunai Vaskapu-szabályozás 1893. évi munkálatairól és költségeiről
96 792. szám. li. czím. A pénzverésnél — a körmöczbányai fókémlőhivatal elhelyezésére szolgáló épület 15.000 frtnyi vételáfának levonása után — fenmaradó bevételi többlet a valuta-rendezés czéljaira: megszavaztatott . . . 3,356.486 frt — kr., utalványoztatott . . 6,063.120 » 36Va » túlkiadás -2,706.634 frt 367a kr. Ezen túlkiadást a pénzügyminister f. évi július hó 10-én 38.422. sz. a. kelt átiratában következőleg indokolja: A pénzügyi tárcza 1893. évi költségvetése 29. kiadási és 44. bevételi czíméhez (pénzverés és fémbeváltás) előterjesztett indokolásban (lásd Indokolás a pénzügyministerium 1893. évi költségvetéséhez 80—82. lapján) kifejtetett, hogy az átmeneti kiadások IV. fejezet 11. czímén előirányzott összeg, azt az összeget jelenti, a melylyel a valuta-rendezési czélokra tervbe vett pénzverésből eredő és az átmeneti bevételek I. fejezetének 3. czíme alatt előirányzott bevétel, az átmeneti kiadások IV. fejezetének 10. czíme alatt előirányzott fémbeszerzési kiadásokat meghaladja és a mely összeg a pénzverés és fémbeváltás rendes kezelésénél várható hiánynak és a Körmöczbányán felállitandó fókémlőhivatal elhelyezésére szükséges épület vételárának levonása után, ismét valuta-rendezési czélokra van rendelve. Amint az, az átmeneti kiadások IV. fejezete 10. czíménél jelentkező látszólagos túlkiadás felvilágosításánál kifejtetett, a fémbeszerzésre fordított kiadások egyfelől, a valuta-rendezési czélokra folyt pénzverés másfelől, az utóbbinál a termesztmények leltári értékét is figyelembe véve, 6,077.745 frt 6172 krnyi fölösleget eredményezett, minek folytán a pénzverés éa fémbeváltás rendes kezelése a lefolyt tárgyévben hiányt nem mutatván, csak a körmöczi fókémlőhivatal épülete 14.625 frt 25 krt kitevő és a beruházások III. fejezet, 4. czím, 4. rovat, alatt elszámolt vételárának levonása után 6,063.120 frt 3672 krt tesz ki az az összeg, a mely az átmeneti kiadások IV. fejezete 11. czímén előirányzott kiadások fedezésére redelkezésre jutott. Ebből az összegből az ezt a költségvetési czímet terhelő 200.541 frt 66 kr. a tényleg felmerült kiadások fedezetére fordíttatván, a pótkezelési negyed végéig fel nem használt 5,862.578 frt 7072 kr. a valutarendezési művelet folytatólagos keresztülvitelénél előreláthatólag felmerülendő kiadások fedezetére a pótkezelési negyed végével kiutalványoztatott. A túlkiadás tehát ezen a czímén is csak látszólagos. Megjegyzi továbbá a pénzügyminister ezen, valamint az 1894. évi július hó 11-én 35.863. szám alatt kelt átiratában, hogy midőn a pénzügyi tárcza 1893. évi költségvetésében az átmeneti kiadások 11. czíme alatt a pótkezelési negyed végével mutatkozó ) tényleg fel nem használt hitel további felhasználásának érdekében az emiitett módon intézkedett, kiindult: először abból, a törvényhozás által az 1893. évi állami költségvetés elfogadása által jóváhagyott felfogásból, hogy az emiitett czímén engedélyezett hitel azt a többletet képezi, a melylyel a kivert pénzek értéke, a veretes czéljaira megszerzett fémek értékét meghaladja s hogy következéskép ez a hitel e két tényező évközi változása folytán szintén változhatik; másodszor abból, hogy a valutarendezés egy, habár több évre szóló, egységes míveletec képez, a melynek során a dolog természetéhez képest oly kiadások is eszközlendök, a melyek, habár az illető tárgyévben gyökereznek is, véglegesen az illető számadási évben el nem számolhatók. így például azok az aranyösszegek, a melyek már 1893. évben biztosítva voltak, egy részökben csak 1894. év folyamán szállíttattak be. Kiindult végül abból, hogy ha nem ezt az eljárást köv&i, megtörténik az, hogy a fel nem használt hitel, mint az 1893. év megtakarítása számoltatik el, a valutarendezés további folyamán pedig túlkiadások, vagy előirányzatnélküli kiadások merülnek föl, a melyek, eltekintve
