Képviselőházi irományok, 1892. XXIII. kötet • 734-777. , CVI-CXX. sz.
Irományszámok - 1892-734. A „közigazgatási biróságokról” szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak jelentése
14 734. szám. A 149. szakaszban javasolt felebbvitel-kizárást méltányossági okokból kihagytuk. A törvényjavaslat 151-ik szakaszának harmadik bekezdését, — mely az előző szakaszokban foglalt intézkedések megismétlésén kivűl egyebet nem tartalmaz — mint feleslegest kihagytuk, ellenben ugyanezen szakasz első bekezdését e törvény eltérő rendelkezéseire való általános hivatkozással kibővítettük. . A felek képviselete iránt intézkedő 152-ik szakasz lényegesebb módosításait következőkben részletezzük: első sorban figyelembe véve, hogy a felső közigazgatási bíróság is több esetben lesz hivatva a contradictorius eljárás alkalmazása mellett első fokban dönteni különbséget tettünk a feleknek a két bíróság előtti képviselete tekintetében, és míg egyrészt a 152-ik szakasz két első bekezdésének szabványait a költségek apasztása érdekében az alsó bíróság előtti eljárásban, valamint a felső közigazgatási, mint első' fokban eljáró bíróság előtt lefolyó és általunk egyenkint felsorolt rendszerint nagyobb jogi szakismeret nélkül is megvédhető ügyekben alkalmazhatóknak véljük, addig másrészt a felső közigazgatási bíróság, mint első fokban eljáró bíróság elé tartozó egyéb ügyekben, úgyszintén mindazon esetekben, melyekben a felső közigazgatási bíróság másodfokban dönteni hivatott, feltéve, hogy a fél személyesen közbenjárni nem kivan, az ügyvédi képviseletet kötelező alakban kimondottuk. Módosítottuk továbbá a 152-ik szakasz azon intézkedését, mely szerint »közhivatalban álló személyek meghatalmazotti minőségben való közreműködésből egyáltalában kizáratnak*— oly irányban, hogy e kirekesztést csupán a magánfelek ügyeire korlátoztuk, és pedig azon okból, mert több esetben ép a községi (kör-) jegyző vagy más hivatalnok lesz hivatva ama testület érdekeit — melynek körében alkalmazva van — a legavatottabban képviselni. A 156-ik szakasz lényegét nem, csak szövegét gyakorlati irányban módosítottuk. A. szóbeli és közvetlen tárgyalás eseteit szabályozó 160-ik szakasznak az elsőfokú közigazgatási bíróságra kiható intézkedéseit érintetlenül fentartottuk, hasonlóan fentartotíuk az első fokban eljáró felső közigazgatási bíróság előtt lefolyó ügyek fontosabb eseteire is, de az általunk egyenként felsorolt egyszerűbb és kevésbbé bonyolítható ügyekre nézve a szóbeli és közvetlen eljárást — azon indokból, hogy a felek a mellőzhető költekezésektől megkíméltessenek -— kizárólag az eljáró felső közigazgatási bíróság rendelkezésétől tettük függővé. A 166-ik szakasz második bekezdésében eszközölt módosítás lényege abból áll, hogy a bíróság határozatába — a közigazgatási hatóság, ha saját köz- és vagyoni ügyeiben érdekelve nincs, még az esetben is, midőn eljárása nyilván törvényellenesnek bizonyult, — csak az eljárási költségekre kihatólag érinthető, de érdemben terhelőleg egyáltalában be nem vonható. Ugyanezen szakasz utolsó bekezdésében, tekintve, hogy a mulasztások és rendetlenségek nem az azokat megtorolni hivatott bíróság fokozatához képest, hanem a mulasztás mérve szerint egyenlően büntetendők, mindkét biróság rendbirságolási jogát egyöntetűen 100 koronáig terjedhető mérsékelt összegben szabályoztuk. Minthogy az idéző végzést a polgári perrendtartás szerint sem kell indokolni, ilyen módosítással egészítettük ki a 168. §. intézkedését. A törvényjavaslatnak 187-ik szakaszát, — a 149-ik szakaszban tett módosításhoz képest — utóbbinak idézetével bővítettük. Az eljárási költségekről rendelkező 197-ik szakasznak lényegét több irányban módosítottuk, jelesen a törvénytisztelet fokozása érdekében kimondottuk, hogy oly esetekben, midőn a biróság előtti eljárásra a közigazgatási hatóságnak nyilván törvényellenes határozata vagy intézkedése szolgáltatott okot, a költségek viselésében a hibás hatóság is marasztalható legyen ; továbbá nem tartottuk szükségesnek a költségek előlegezéséről e szakaszban külön rendelkezést felvenni azért, mert a számbavehető eljárási kiadások előlegezése iránt a törvényjavaslat 147-ik szakasza alapján átvett 1893. évi XVIII. t. ez. meg'felelő szakaszai amúgy is intézkednek.
