Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-CI. 1894. évi XXVII. törvényczikk, azon nyilvános tanintézeti igazgatók, tanárok, tanitók, igazgatónők és tanitónők nyugdíjazásáról és hozzátartozóik ellátásáról, kikről állami vagy más hasonló természetű közrendelkezéssel gondoskodva nincs
378 Cl. szám. Nem rendszeres s ugyanazon iskola nem minden alkalmazottjára kiterjedő, hanem csak egyeseknek rendkivülileg juttatott fizetés-emelés vagy pótlék (kivéve az igazgatók, igazgatónők magasabb, de rendszeres fizetését) a nyugdíjba nem számitható be. Kivételt csak az az eset képez, ha a tanintézet érdekében valamely tanerő más tanintézettől átlép; ilyenkor részére a nyugdíjba beszámítható ugyanazon fizetést lehet biztosítani, a melyet azon tanintézetnél, melytől átlépett, avagy ahhoz hasonló állami tanintézetnél elérhetne. A már megállapított s nyugdíjra jogosító fizetést az iskolafentartó semmi körülmények közt sem szállíthatja le. 9. §. Az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak közül azokra nézve, kik a törvény életbeléptetésekor már szolgálatban vannak, a vallás- és közoktatásagyi minister az általa e czélra kinevezendő bizottsággal, melyben a pénzügyminister kiküldöttje is helyet foglal, a bekivánandó hiteles okmányok alapján s az iskolafentartók meghallgatása után minden egyénre nézve külön állapittatja meg azt, hogy a múltban teljesített szolgálati idejök és élvezett járandóságuk a nyugdíjazásnál mennyiben számitható be. E megállapítást a bizottság az illetők fölvételekor az idevágó törvények rendelkezései s azok analógiájának alapján intézi el. Ez alkalommal az illetőknek a 24-ik korévet megelőző szolgálatideje a nyugdíjba nem számitható be. A jövőben alkalmazandóknál azonban e megszorításnak nincs helye. 10. §. E törvény életbeléptekor már alkalmazásban levő egyének fizetésűknek és fizetésök szaporulatainak a 3. §. a) pontja szerint beszolgáltatandó x /3 részén kivül, ezen beszolgáltatandó összeg után javadalmazásuk elnyerésének időpontjától az emiitett V 3 rész teljes lefizetéséig számítva, 4°/o-os kamatot is kötelesek fizetni. Megengedtetik azonban, hogy az őket terhelő x j3 részt s annak itt megjelölt kamatait 36—48 havi egyenlő részletben törleszthessék. Ha valamely alkalmazottnak nyugdíjazása vagy hozzátartozóinak ellátása e törlesztés előtt következnék be, a törlesztetlenül maradt összegek az illetőnek nyugdíjából vagy hozzátartozóinak ellátásából méltányos részletekben levonandók lesznek. M. §. Az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet életbeléptét követő első hat évben csupán azon czímen, hogy valamely alkalmazott a 30-ik szolgálati évet betöltötte, nyugdíjazásnak nincs helye. Azontúl azonban e megszorítás megszűnik. 12. §. Midőn az 1. §-ban felsorolt alkalmazottak valamelyike önmaga kéri nyugdíjaztatását, az illető felettes hatóság véleményes előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi minister határoz. Ha valamely tanerő a tanítás és nevelés munkájára alkalmatlanná vált, a közszolgálat érdekében szükségelt nyugdíjazást a közoktatásügyi kormány megfelelő iskolai felügyelő közegének, illetőleg kiküldöttjének, vagy az iskola fen tartójának, illetőleg felekezeti főhatóságának indítványára, és pedig az ügynek egy vegyes bizottság által történt megvizsgálása és előterjesztése alapján, egyetértőleg az iskola fentartójával, illetőleg felekezeti főhatóságával, a vallás- és közoktatásügyi minister rendeli el. Az itt jelzett vegyes bizottság elnökét és felerészét a vallás- és közoktatásügyi minister, másik felerészét az iskola fentartója, illetőleg egyházi főhatósága nevezi ki. Ha az alkalmazott a 30 szolgálati évet betöltötte, vagy a 65. életévet elérte, vagy pedig, ha szolgálati képtelensége közhatósági orvosi bizonyitványnyal nyilvánvalólag igazolva van, az itt emiitett bizottság közbenjárása elmarad.
