Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-C. 1894. évi XXVI. törvényczikk, a törvénykezési bélyegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről
372 G szám. Ha ugyanazon követelés iránt többek ellen inditott per a pertársak egyikével vagy egynémelyikével szemben Ítélettel, a többivel szemben pedig birői egyezséggel intéztetik el: az ítélettől és az egyezségtől járó bélyegilleték együttvéve többre nem rúghat, mint a mennyi a kereset értelmében hozott ítélettől járna. Ha sommás perben a felebbviteli bíróság előtt egyezség jön létre, és az elsőbirósági ítélettől az állandó bélyegilleték már lerovatott (15. §.), a jegyzőkönyvi és az 50 krnyi okirati bélyegen felül az egyezségtől további bélyegillelék nem jár. Ha a meghozott itélet százalékos illeték alá esik, a birói egyezségtől az a teljes bélyegilleték fizetendő, mely a peres kérdést az egyezség értelmében eldöntő Ítélettől járna. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 21. §-ához képest kötött egyezségiől annak a bélyegilletéknek egy negyedrésze jár, mely az egyezség tárgyához képest hozott Ítélettől volna lerovandó. 26. §. Ha a birói egyezségbe a perbeli kérdés elintézésén felül olyan új jogügylet foglaltatik bele, mely a per tárgyát nem képezte: a 25. §-ban megállapított egyezségi bélyegilletéken kivül a jogügylet természetéhez képest járó illeték külön fizetendő. A teljesítési határidőnek, a teljesítés helyének vagy a kamatlábnak változtatása iránti megállapodás ily külön illeték alá eső jogügyletnek nem tekintendő. 27. §. Ha a peres felek a birói egyezségbe foglalt jogügyletről előzetesen bíróságon kivül fölvett olyan okiratot mutatnak fel, mely szabályszerűen bélyegezve van, vagy mely az illeték kiszabása végett szabályszerűen bejelentetett: az 50 krnyi állandó bélyegilletéken felül csupán a lerótt és a 25. §. szerint járó egyezségi bélyegilleték közötti netaláni különbözet pótlandó. A mennyiben a korábbi illetéklerovás vagy az illetékezés végett történt bejelentés nincsen igazolva, a birói egyezségtől a 25. §. szerint járó teljes bélyegilleték fizetendő és az illetékezés alá nem került korábbi okirat az illeték-kiszabással megbízott hivatallal közlendő. 28. §. A 25—27. §-ok szerint járó egyezségi bélyegilletéket 25 frtnyi összegig a fölvett jegyzőkönyvre alkalmazott bélyegjegyekben rendszerint felperes, illetőleg az 1893 : XVIII. törvényczikk 21. §-ának esetében az köteles leróvni, a ki az egyezségi kísérletre való idézést kérte. ' Ha az egyezségi bélyegilleték 25 frtot meghalad, a biróság köteles az egyezséget hivatalos másolatban az illeték kiszabása végett az ezzel megbízott hivatallal közölni. A birói egyezség — tekintet nélkül az ez után járó bélyegilleték összegére — közlendő az illeték kiszabásával megbízott hivatallal, a 26. §. első bekezdése esetében; továbbá, ha a birói egyezség olyan tárgyra vonatkozik, melytől, ha itélet tárgyát képezné, a 12. és 13. §-ok szerint kiszabás alapján rovatik le az illeték; végre, ha a birói egyezség ingatlan vagyon átruházására vonatkozó megállapodást, vagy általában olyan jogügyletet tartalmaz, melytől százalékilleték fizetendő. 29. §. A községi bíráskodás alá tartozó peres ügyekben az ítélettől 20 kr., a birói egyezségtől, a mennyiben ez külön illeték alá eső új jogügyletet nem tartalmaz, 10 kr., a végrehajtás folyamán pedig a beadványoktól és jegyzökönyvektől az illető általános jogszabályok szerint járó bélyegilleték fele fizetendő. A járásbíróság elé vitt és ott folytatólag tárgyalt ilyen ügyekben a bélyegilletékre nézve ugyanazok a szabályok érvényesek, a melyek a sommás eljárásban alkalmazandók.
