Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.

Irományszámok - 1892-720. Törvényjavaslat, a magyar korona országainak egész területén érvényben levő törvényes kamatláb leszállitásáról

312 720. szám. A 721. számúi javaslat 1. §-ának második bekezdésében foglalt amaz intézkedésnek felvétele, hogy ha 5°/o-nál magasabb kamatok vannak kikötve, ezek a felek más megállapodásának hiányában az adós késedelme esetében tovább folynak, itt azért nem mutatkozik szükségesnek, mert a kereskedelmi törvény 265—267. §-ai elegendőképen gondoskodnak arról, hogy a felek akarata a jogügyletek értelmezésénél figyelembe vétessék és értelmezési segédeszközül különösen a kereskedelmi szokásokat és gyakorlatokat is kijelölik. A kereskedelmi törvény eme rendelkezéseit bármely tekintetben érinteni nem mutatkoznék czélszerűnek. Ugyanezen okokból az idézett javaslat 2. §-ának megfelelő §. felvétele sem volna itt helyén. A 2. §-nak egyszerű átültetését különben a kereskedelmi törvény 286. §-a sem engedi meg. A 2. •§. szerint a váltótörvény (1876 : XXVII. törvényczikk) 50. és 51. §-ainak rendelkezései továbbra is fentartatnak. Ez a fentartás azért mutatkozik szükségesnek, mert a váltótörvény értelmében a törvényben megállapított kamat egyúttal maximalis kamat s annál magasabbat a felek kölcsönös megegyezéssel sem köthetnek ki, továbbá mert nemcsak Ausztriában, hanem Német- és Francziaországban is 6°/o-ot tesz a váltókövetelések után járó kamat. — Igaz, hogy a most emiitett országokban a törvényes kamatláb nemcsak a váltó-, hanem a kereskedelmi ügyekben is 6°/o-ot tesz, de a jelen törvényjavaslat a kereskedelmi törvény (1875 : XXXVIT. törvényczikk) 281. §-át még sem vélte változatlanul fentartandónak, mert a feleknek kereskedelmi ügyekben módjukban áll késedelem esetére 5°/o-nál magasabb kamatot is kikötni. Ha a váltótörvény 50. és 51. §-ai változatlanul fentartatnak, akkor azt is ki kell mondani, hogy a váltókövetelések után járó egyéb, nevezetesen késedelmi és perbeli kamatok szintén 6°/o-ot tesznek. A váltótörvény 50. és 51. §-aiban emiitett kamatok ugyanis nem késedelmi, hanem törvényes kamatok. Hogy a váltókövetelés után egyéb esetekben is, nevezetesen az elfogadó ellen, a nem óvatolt vagy feleslegesen óvatolt váltóból a késedelemtől vagy a perindítástól kezdve 6°/o kamatok járnak, az eddig az 1868 : XXXI. törvényczikk 2. §-a, illetőleg az 1877. évi VIII. törvényczikk 7. §-a Horvát-Szlavonországokra nézve az ottani 1870. évi IX. törvényczikk 2. §-a, illetőleg az 1877. évi deczember 8-iki törvény (orsz. törvény és rendeleti lap, XXXIII. 70. szám) 9. §-a, Fiúméra nézve pedig az 1818. évi .november 21-én kelt udvari rendelet alapján, és ha a váltóügylet egyszersmind kereskedelmi ügylet volt, a kereskedelmi törvény 281. §-a alapján kétségtelen volt a 721. számú törvényjavaslat következtében azonban, legalább eme javaslat területén, és a kereskedelmi törvény 281. §-ának módosítása következtében a kereskedelmi törvény egész területén, legalább is kétségessé válnék és a váltótörvény 50. és 51. §-ainak analógiájából is alig volna következtethető. A 2. §-ban a módosítandó törvények és egyéb jogszabályok exemplificativ felsorolása azért czélszerfí, mert ekkép minden félreértést kizáró módon kifejezésre jut az, hogy nemcsak az a törvényes kamatláb fog leszállittatni, melyet igazságügyi, hanem az is, melyet más egyéb természetű törvények és jogszabályok állapítanak meg 6°/o-ban a magyar korona országainak egész területén. A 3. §. a törvény végrehajtására vonatkozó szokásos felhatalmazást tartalmazza. Budapesten, 1894. évi november hó 4-én. Szilágyi Dezső s. &., m. kir. igazságügyi minister.