Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.

Irományszámok - 1892-713. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium 1895. évi állami költségvetése tárgyában

222 713. szám. Az akadémiai hallgatók a kisebb gyakorlati kirándulásokon kivül az 1893/94-iki tanévben az illető szaktanárok vezetése és felügyelete alatt a következő nagyobb tanulmányi utazásokon vettek részt : 1. A harmadéves vaskohászok 1893. évi október hóban megtekintették a zólyom-brézói és a kisgarami vasgyárakat, a bikácsi, tiszolczi és a likéri vasműveket; 2. a harmadéves bányászok a f. é. ápril hóban a salgótarjáni szénbányákat tették tanulmányuk tárgyává; 3. a harmadéves fémkohászoknak a folyó évi márczius hóban a körmöczi pénzverő lett bemutatva; 4. a másodéves erdészek pedig a f. é. ápril hóban megtekintették: a »Kemény Gábor« vízgyűjtőt, a zólyom-jánosi gőzfürészt, a rezsőparti fürésztelepet és gerebet, a Garam mentén levő erdőgondnokságok pagonyaiban levő úsztató csatornákat, a zólyom-brézói és kisgarami vasgyárakat, a kis-kapocsi üveggyárat, továbbá a »Prosredna« és »üemnista« völgyekben a vízgyűjtők és csatornák nélküli fausztatást, a beszterczebányai gőzfürésztelepet, a felső gerebet és a szénitő helyet, a »Perczián«-féle asztalos műhelyet, a bútorgyárat és a városi farakodót. A szokásos nyári nagy gyakorlatok pedig a következő helyeken tartattak meg: 1. A harmadéves bányászokkal a voitsborgi és a köflachi barnaszén-bányákban, az idriai higanybányákban, a littaui ólomérczek előkészítésénél, különösen az egészen új berendezésű zuzó-mosó és ülepítő házban, a villachi és a bleibergi bányákban, kohókban és érczelőkészitő műhelyekben és Gapo d'Istriában az ottani sófözőműnél. 2. A harmadéves vaskohászok a terniczi, müizznschlagi, kapfenbergi, danowitzi, vordernbergi, eisenerczi, hiflaui, zeltwegi, gratzi, praevali, jauersburgi vasművekben, az erczbergi vasbányákban és a trieszti hajógyárban tettek tanulmányokat. 3. A harmadéves fémkohászok a budapesti főfémjelzőt, a cilli horganykohót, az idriai higanykohót, a villachi gőbecs-ólomcső és lemezgyárat és a minium-gyárat, a bleibergi ólomkohót, a brixloggi rézkohót, a bécsi pénzverőt és főfémjelző hivatalt, a bazini kénsav és vasgálicz gyárat tekintették meg. 4. A harmadéves erdészek a temesvári »Baiorsdorf és Biach« czég által bérelt tűzifaraktárakat a vadrászerdői erdőőri iskolát s a hozzátartozó csemetekertet és erdőket, a resiczai vasgyárakat, farakodót, gerebet és usztatási helyeket, a Berzóva patak mentén levő usztatási és partvédelmi építkezéseket és a tüzifa-szállitásra berendezett 67 kilométer hosszú lerakodó állomását, az Izvarnren nevű vizgátat, a Prislopiv-Balikini sodronykötél-pályalerakó és végállomását s ugyanott a vizi csusztatókat, vetővágásokat, csemetekerteket, felújításokat és szenitéseket tanulmányozták; folytatólag megtekintették a Munte Szemeniknél levő véderdőt, a Petra-Vedjei őrház körüli felújításokat, a grunni bum csemetekertet, az ottani vetővágást, vizcsusztatókat, szarvaskertet, pisztráng tenyésztést és a nagy vizigátat; továbbá a krassovai erdőben, nevezetesen a Putnarta árok és Pojána-réczi erdőrészekben levő felújításokat és taraló vágásokat, szenitéseket, áterdőléseket, a Navos Maré nevű csemetekertet; végül a stajerlaki erdőgondnokság erdeit, a delibláti homokpusztán levő erdősítéseket, az orsovai fürészt és a Vaskapuszabályozási munkálatokat szemlélték meg. 5. A másodéves bányászok a bányászati és geológiai viszonyokat tanulmányozták. Petrozsény és Lupény vidékén a nagyági ércz-előjövetelt, a govasdiai, gyalári vaskőtelepet és a marosujvári só telepeket.