Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-710. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1895. évi állami költségvetésről
710. szám. 183 mérlegnek. Oda kell hatni, hogy ez be ne következzék, de a kedvező eredményt biztosra venni, előirányozni és arra kiadásokat utalni nem szabad. Ezért helyeseljük a bevételek e szigorú mértékű előirányzását. A bizottság tárgyalásai folyamában több pénzügyi reformkérdés merült fel. így első sorban az egyenes adók sokat emlegetett és sürgetett reformja. A pénzügyminister ur nyilatkozatából meggyőződtünk arról, hogy ennek előkészítése egy szaktanácskozmány és a közvélemény számára, a külföldi anyag összegyűjtésével, befejezéséhez közeledik és csatlakozunk a minister ur azon szándékához, hogy a legújabb külföldi törvényhozási tapasztalatokat is felhasználni, illetőleg bevárni akarja. Mert a legnagyobb készültséggel és óvatossággal kell e különben sürgős reformhoz fogni, melynek czélja nem lehet nagyobb pénzügyi eredmény, tehát a közterhek e czímen létező összegének emelése sem, de másfelől, szükségeinkkel szemben leszállítása sem; hanem azoknak arányosabb felosztása és igy az egyes kereseti ágak nemzetgazdasági erejéhez, valamint a magánszolgáltatási képességhez arányosítása, hogy ne zavarja az adó a megélhetést és keresetképességet és egész egyenes adórendszerünk megnyerje arányosságát, erkölcsi igazságát és ruganyosságát, mire egy modern haladó államnak mindig szüksége van. A fogyasztási adóreformok előkészítésével is foglalkozik a pénzügyminister ur; és pedig első sorban, mint már a t. képviselőháznak is bejelenté, a szeszadó oly reformjával, mely azt egyöntetűbbé és a termelést, forgalmat kevésbbé nehezitővé teszi, a mezőgazdasági szeszgyárak létét inkább biztosítja, az italmérés mellett az egészségügyi és erkölcsi szempontokat érvényesiti; de egyúttal az állam jövedelmét is egyszerűbben, biztosabban, bővebben adja meg. Midőn e czélt osztjuk, annak mielőbbi valósítását óhajtjuk, hogy teheremelés nélkül, a reformokban növekedő szükségleteink itt is nagyobb fedezetet nyerjenek; annak formájáról itt most nem nyilatkozhatunk, mert a tervezet kidolgozása részleteiben előttünk nincs. Itt csak annak és áttekintés czéljából való bejelentésére szorítkozunk. Ezután sorban, az igazságügyi reformokkal kapcsolatosan, a sommás peres eljárás életbeléptetésével eszközölt részleges reform után is, a maga egészében következik és sürgetendő a bélyeg- és illetékszabályok reformja is, minek szükségét a bizottság hangsúlyozta, a kormány elismerte. Tisztelettel jelentjük azt is, hogy a költségvetésben az arany-felpénz, a törvénybe iktatott relácziónak megfelelően 19°/o-kal van felvéve. Az e százalékot tényleg (az agio magasabb volta következtében) meghaladó szükségletet fedi: az államkincstárban levő aranyjáradék-kölcsön megtakarítható kamata, a bányák jövedelme és aranybevételek felpénze. Ezzel kapcsolatosan jelentjük, hogy a valutarendezés megy a maga rendes utján. A függő államadósság beváltására szükséges arany mennyiségből hazánkra eső rész együtt van, sőt valamivel több arany áll a valutarendezés czéljára készletben az állampénztárban, mint ez az ügynek ellenőrzésével megbízott országos bizottságnak, a t. képviselőház előtti jelentéséből kitűnik. És az állami jegyek beváltása, az ezüstnek forgalomba hozása, a váltópénz kicserélése zavartalanul halad előre. Ennél több és korábbi eredményre eddig a programm és lehetőség sem volt. Semmi okunk nincs tehát az egész művelet pontos és biztos keresztülvitelében kételkedni. Végül utalunk azon nevezetes kezdeményezésre, mely a pénzügyi tárcza előirányzatában a lottójövedék és ezzel a játékszenvedély korlátozására van megtéve, mely üdvös irány óvatos valósítása kívánatos. A költségvetésen csekély változást eszközöltünk. Ezek a következő táblázatból tűnnek ki:
