Képviselőházi irományok, 1892. XXII. kötet • 690-733. , XCVI-CV. sz.
Irományszámok - 1892-704. Törvényjavaslat, a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság alakitásáról és állami segélyezéséről
126 704. szám. helyzetet teremteni, mely annak nyugodt fejlődését és megerősbitését biztosítja és megengedi, hogy az új társaság egész erejét és igyekezetét az eléje tűzött fontos közgazdasági czélok megvalósítására fordítsa; miután másrészt ezen megállapodások nyomán az I. szab. Duna-gőzhajózási társaság ugy az aldunai, mint a magyar államvasutakkal közös forgalmaknak ellátása körül nyújtott közreműködésénél alkalmazkodott díjszabási és pénzügyi é dekeinkhez: kívánatosnak találtam ezen rendezés során a pécsi kőszénbányáknak az I. szab. Duna gőzhajózási társaság viszonyainak tisztázásával összefüggő ügyét is megoldásra vezetni, mely számos hazai gazdasági érdeket érintő kérdésnek megoldását a magyar kormány eddigelé azért tartotta függőben, mert azt a Duna-gőzhajózási társasággal szemben ellenértékül kívánta felhasználni. Ez irányban most már szinten tisztázva lévén a helyzet, nem forgott többé fenn ok útját állani azon a mindinkább fokozódó hazai szénszükséglet következtében általában is indokolt, de különösen a pécsi vidék érdekeltségei által folyton hangoztatott, és a magyar állam • vasutak díjszabási egysége érdekében is fekvő kívánalomnak, hogy a pécsi bányák termékei lehetőleg ugyanoly díjszabási elbánásban részesittetvén, mint az ország egyéb szénbányái, ezen telepeknek hasznosítása és fejlődése megkönnyítessék s hogy ily módon a hazai szénszükségletnek fedezésében e bányák is az eddiginél nagyobb mérvben közreműködhessenek. Kétségtelen, hogy az ez irányú intézkedés az I. szab. Duna-gőzhajózási társaság mint bányabirtokosnak az eddigi helyzettel szemben széntelepeinek kihasználása tekintetében bizonyos előnyt biztosit, de mindenesetre sokkal jelentékenyebb azon közgazdasági haszon, mely az egyenlő elbánás alapján meg sem tagadható, ezen könnyítésből ugy a pécsvidéki szőlők elpusztulása következtében keresetforrásailól megfosztott ottani munkás-osztály viszonyainak javítása, mint a Dunán túli vármegyékben a stájer szén terjeszkedésével szemben ezen hazai telepek kitűnő minőségű terményeinek fokozódó versenyképessége és az Alföld egy részének szénben szűkölködő s más hazai bányák által alig ellátható vidékeire való eljuthatásának megkönnyítése utján, — mely utóbbi czélból az I. szab. dunagőzhajózási társaság is meszszebb menő tarifa-mérsékléseket engedélyezett a mohács-pécsi vasúton — a közgazdasági termelésnek minden ágára háromolni fog. A fentiekben körvonalozván azokat az alapokat, melyeken a magyar folyam- és tengerhajózási vállalat létesítendő lesz *s figyelembe véve e vállalatnak az előadottakban szintén jelzett feladatait és működési körét, — abban a meggyőződésben vagyok, hogy e vállalat létesítése által az ország közgazdasági érdekei a hajózási forgalomban is kellő kielégítést fognak nyerni s az a forgalmi politika, mely vasutainkat ezen érdekek czéltudatos szolgálatában az ország közgazdasági fejlődésének jelentékeny tényezőivé tette, a hajózási forgalomban is teljes mértékben érvényesíthető lesz. A támogatás, melyet a magyar állam ezen hajózási vállalatnak annak életképessége és megszilárdítása érdekében nyújt, ellensúlyozva van azon messzeható közszolgálatokkal, melyekre ezen új hajózási társaság kötelezettséget vállal s már magának az államvasuti forgalomnak az emelkedése, melyet e két nagy közlekedési vállalat szerves együttműködése bizonyára fejleszteni fog, ellensúlyozandja az új hajózási társaságnak nyújtandó állami segélyt, mely különben bőven megtérül azon közvetett előnyökben, melyeket az ország közgazdasági érdekeinek feltétlen szolgálatára rendelt ezen hajózási vállalat a forgalom fejlesztése által nyújtani hivatva van. Ezek után tiszteletlel kérem a szóban levő szerződésnek a törvényjavaslat elfogadása utján való jóváhagyását, illetve a felhatalmazást ezen szerződés megkötésére. Budapesten, 1894. évi október hó 24-én. Lukács Béla s. k., kereskedelemügyi m. Tár. minisíer.
