Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1892-672. Törvényjavaslat, a baja-zombor-ujvidéki h. é. gőzmozdonyú vasút engedélyezéséről
H 672. szám. A pálya hossza 1445 kilométer, mely egy vágányra rendes nyomtávban 23-e kilogramm aczélsínekkel lesz előállítandó s akként berendezendő, hogy azon a vonatok óránk int 30 kilométer sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a 6°/oo-ot meg nem haladhatja, a kanyarok félátmérője pedig 250 méternél kisebb nem lehet. A m. kir. államvasutak tulajdonát képező s a helyi érdekű vasút által is igénybe veendő Baja, Zombor és Újvidék állomásoknak a közös használat által igényelt mérvben leendő kibővítésén kívül a helyi érdekű vasút vonalán még a következő közbeeső állomások, illetve kitérő és megállóhelyek létesítendők, u. m.: Vaskút; Gara, egyúttal vizállomás; Rigyicza; Stanisics, egyúttal vizállomás; Gákova; Nenádits, megálló; Csicsoró, kitérő; O-Sztapár; Bresztovácz, egyúttal vizállomás; , Hódság; Parabuty, egyúttal vizállomás; Paraga; Gajdobra; Bulkesz; Petrovácz, egyúttal vizállomás és Piros. A tervezett baja-zombor-ujvidéki helyi érdekű* gőzmozdonyú vasút tényleges épitési és üzletberendezési költsége 4,100.000 forintban, vagyis kilométerenkint 28.370 frtban állapíttatnék meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 332.500 forint, tartalékalapra pedig 50.000 forint lesz fordítandó, a tőkemegállapitás tehát, tekintettel a vasúttól kivánt fokozottabb teljesítmény-képességre, az állomások nagy számára és a m. kir. államvasutak csatlakozó állomásai megfelelő kibővítésének költséges voltára, a Ferencz-csatorna áthidalására, végül a tőkéből forgalmi eszközökre és tartalék-alapra kihasítandó összegek magasságára, mérsékelt határok közt mozog. Engedélyt kérő a 4,100.000 frtnyi tényleges tőkét részvénytársaság alapítása s illetve czímletek kibocsátása utján kívánja beszerezni, mihez képest az 1888. évi IV. törvényczikk 10. §-ának rendelkezése szerint a tőkének legalább 35 0 /o" a . szám szerint 1,435.000 frt törzsrészvényjegyzés, illetve érdekeltségi és állami hozzájárulások utján biztosítandó. E tekintetben van szerencsém előadni, hogy a helyi érdekeltség, nevezetesen Bács-Bodrogh vármegye és a tervezett vasút mentén fekvő városok, községek és magánbirtokosok már is 843.850 frtnyi hozzájárulást biztosítottak, illetve ugyanennyi névértékű törzsrészvényt jegyeztek s a még folyó aláírásokból következtetve mintegy 15—25.000 frtnyi további törzsrészvény lesz a helyi érdekeltség körében elhelyezhető. A törzsrészvénytőkének a helyi érdekeltség által nem biztositható részére nézve az engedélyt kérő az 1888. évi IV. törvényczikk 4. és 7. §-aira támaszkodva azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a hiány fedezetét megfelelő postahozzájárulás és külön segély engedélyezése utján biztosítanám. Ennélfogva tekintettel arra, hogy ugy a helyi érdekek, mint a közforgalmi és a közgazdasági érdekek szempontjából is kívánatos vasútnak megépítése csak megfelelő s az idézett
