Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1892-XC. 1894. évi XVI. törvényczikk az örökösödési eljárásról
XC. szám. 463 a 117. §. I. és II. a) és b) pontjai esetében 2 korona díjtöbblet, a c) pont » 4 » » a á) » » íy » » az e) » » 8 » » minden más esetben 10 » » jár. 120. §. A 117. §-ban meghatározott díjátalánynál magasabb díjazás akkor sem illeti a kir. közjegyzőt, ha több izben való tárgyalásnak vagy pőttárgyalásnak szüksége merült fel. Ha a folytatólagos vagy póttárgyalást más közjegyző teljesiti, a díjátalányt a biróság a körülményekhez képest aránylagosan osztja meg az eljáró közjegyzők között és az eljáró közjegyzőnek netalán kifizetett díjtöbbletet visszakövetelheti az, a ki a fizetést teljesítette. Ha oly tárgyalást, melyet a közjegyző a saját székhelyén s a területéhez tartozó járásbíróságok székhelyén kivül eső helyre tűzött ki, egy vagy több érdekelt félnek vagy képviselőjüknek elmaradása következtében nem lehetett megtartani, a közjegyzőnek ilyenkor felmerült költségét és ha azon alkalomra több hagyatéki tárgyalást tűzött ki, a költségnek aránylagos részét, a vétlen mulasztás eseteit kivéve, a kellően megidézett mulasztó fél vagy felek tartoznak viselni. E költség összegét a biróság a körülményeknek figyelembevételével állapítja meg; a megállapított költség azonban a 117. §. II. a)~h) pontjaiban meghatározott megfelelő tételeket meg nem haladhatja. 121. §. A közjegyző köteles díjait és költségeit mindenesetre a tárgyalási jegyzőkönyv szövegében felszámítani s ha a felek a díj- és köHségösszeget egészben vagy részben a tárgyalás alkalmával kifizetik, a fizetés megtörténtét a fizetett összeg megjelölésével bélyegmentesen a jegyzőkönyvbe bevezetni, esetleg megjegyezni, hogy a díj nincsen kifizetve. A díj- és költségösszeget, akár kifizették az érdekeltek, akár pedig nem, a hagyatéki biróság az átadó vagy perreutasitó végzésben állapítja meg s a közjegyző azt az összeget, melyet a felek a megállapított összegen felül netalán fizettek, a feleknek köteles visszafizetni. A díj- és költségösszeget az örökösök, kötelesrészre jogosítottak és az olyan hagyományos, a kinek a hagyatékhoz tartozó ingatlan van hagyományozva, a közjegyző irányában egyetemlegesen, egymás között pedig részesedésük arányában tartoznak viselni. A részesedés arányát a biróság a körülmények figyelembevételével az átadó végzésben állapítja meg. Perreutasitás esetében a díj- és költségösszeget a birtokban levő örökös tartozik fizetni, fenmaradván esetleges visszakövetel esi joga a bíróilag elismert örökösök ellenében. A biróság — a mennyiben a díj és költség összegének kifizetése a jegyzőkönyvből vagy a közjegyző jelentéséből ki nem tűnik, az érdeklett feleknek meghagyja, hogy a díj- és költségösszeget a kir. közjegyzőnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessék le. E tárgyban a biróság rendszerint az átadást vagy perreutasitást rendelő végzésben határoz. A megállapított összeg a fizetésre kötelezettnek ingóságaiból közadó módjára hajtatik be. E végből a közjegyző kérelmére az illetékes hatóságot a hagyatéki biróság keresi meg. Ha ezen az úton a behajtás nem eszközölhető: a fizetésre kötelezettnek ingatlanaira, a kielégítési végrehajtást a közjegyző kérelmére a hagyatéki biróság rendeli el. Hagyatéki zárlat esetében a költség- és díjösszeget a zárgondnok a hagyatéki vagyon jövedelméből köteles fizetni. E kötelezettség nem teljesítése esetében a közjegyző jelentése alapján a biróság intézkedik.