Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-LXXII. 1894. évi törvényczikk, a Szamosvölgyi vasút-részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak, - s az ezekhez kiadott függeléknek egyesitéséről

LXXlI. szám. 339 f) hogy a m. kir. államvasutakon a személy-, podgyász- és árüdíjszabás tekintetében életbeléptetett új rendszert saját vonalain a vasút különleges viszonyainak figyelembevételével s az e részben létrejött külön jegyzőkönyvi megállapodások értelmében összes vonalain legkésőbb 1893. évi november hó 1-én életbeléptetni fogja. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai- vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, a vasut-részvénytársaság vasutvonalaira is érvényes leend. • 12. §. A vasut-részvénytársaságnak megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsa olyképen, hogy az árkelet tekintetbevételével járó illetéket országos értékben tartozik elfogadni. Az előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek a vasut-részvénytársaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában minden szállítási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállíthatok. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba.. Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesítendő. 13. §. Az élelmi szereknek a belföldön beállott rendkívüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek azok fuvardíjait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb díjtételek felére leszállítani. 14. §. A katonaság és katonai javak leszállított díjtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyi minister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1877. évi szeptember 15-én megkötött egyezmény, illetőleg az 1878. évi január 1-én hatályba lépett katonaszállitási díjszabás és annak függeléke alapján. A katonaszállítás iránt létrejött, vagy létrehozandó s az állam részére kedvezőbb egyezmények a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakra is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, — valamint a közbiztonsági közegek és végül a fegyenczek, valamint a tolonczok szállitása tekintetében is. A vasut-részvénytársaság köteles alkalmazkodni a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak. Köteles továbbá a vasut-részvénytársaság azon határozmányok- és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasúti osztályokra s azoknak béke idején új építkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak. Háború és mozgósítás esetén köteles a vasut-részvénytársaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. 48*