Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-LXXI. 1894. évi XII. törvényczikk, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

LXXI. szám. 323 69. §. A közgyűlésnek tagja minden birtokos, a ki a hegyközségi kötelékbe tartozik. A közgyűlés határozatainak érvényességéhez a szavazatok általános többsége szükséges. Nyolczszáz négyszögöl vagy ennél csekélyebb terület birtokosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület birtokosa pedig annyi szavazattal bir, a hányszor nyolczszáz négyszögöl területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egy negyedrészénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. • 70. §. A közgyűlés alkotja meg a hegyközségi rendtartást, megállapítja a szükséges teendők és intézkedések érdekében való működés tervét és az évi költségvetést, megvizsgálja az évi számadást s határoz mindazokban az ügyekben, a melyeket a hegyközségi rendtartás hozzá utal. A hegyközségi rendtartásban meghatározandó azon terület, a melyre a rendtartás érvénynyel bir, a hegyközségi tagok jogai és kötelességei, a hegyközségi választmány s a hegyközségi előljáró kötelességei és hatásköre, az ügyrend, a csőszök vagy hegyörök felfogadásának és alkalmazásának módja és feltételei, a nekik adandó utasítás s általában mindaz, a mi a hegyrendészeti szervezkedés és rend érdekében szükséges. Ha a hegyközség a filloxera által elpusztított szőlők felújításának, az új szőlők ültetésének előmozdítását és a szőlőbelegségck ellen való közös védekezésnek elősegítését is (64. §. 2., 3. pont) feladatai körébe vonja, a hegyközségi rendtartásban az is megáilapitandó, hogy e feladatok miként, minő terv szerint, mi módon s minő eszközökkel valósittassanak meg. Az ezen rendtartásnak végrehajtására vonatkozó kezelési részleteket és módozatokat s ama működési mozzanatokat, a melyek a hegyközség állapotának és helyzetének fejlődéséhez képest időszakonként esetleg változtatásokat s a viszonyokhoz való alkalmazkodást igényelnek, a hegyközség időről-időre határozza meg. A rendtartás a hegyközség megalakulása után fél év alatt megalkotandó és hatósági jóváhagyás alá terjesztendő. 71. §. Az a birtokos, a kinek birtoka az összefüggő hegyközségi terület szélén fekszik, a hegyközség megalakulásától számított hat év után, a hegyközségi kötelékből kiléphet: a) ha kilépésével a hegyközségnek kárt nem okoz; b) ha a hegyközség irányában fennálló esedékes tartozásainak eleget tett. A hegyközségen fekvő, az egész hegyközségi területet egyetemlegesen kötelező terhek, a kilépő birtokost mindaddig terhelik, a mig azok véglegesen törlesztve nincsenek. Ha azonban a kilépni kivánó tag birtokát addig szőlőmívelésre használta, a hegyközségi kötelékből tényleg csak akkor bocsáttatik ki, ha más mívelésre szándékozik áttérni s ebbeli szándékát a szőlő kiirtásával igazolta is. Ha az összefüggő hegyközségi terület be van kerítve vagy körül van árkolva, a kilépő szélső birtokos, ha a hegyközséggel más megegyezésre nem jutna, tartozik a létező kerítést vagy árkot saját költségén oda áthelyeztetni, a hol az ő kilépése következtében a hegyközségi területnek új határa lesz. A hegyközségbe önként belépett birtokos (62. §. utolsó bekezdés) a hegyközség irányában fennálló tartozásának lerovása után a hegyközségi kötelékből bármikor kiléphet. A hegyközségekből kilépett tag a közös létesítményekből részt nem követelhet. 41*