Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-LXXI. 1894. évi XII. törvényczikk, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

312 LXXI. szám. E felebbezések felett első fokon a közigazgatási bizottság, második és végső fokon a földművelésügyi minister határoz. 10. §. A biitokossági közgyűlés határozatait a községi elöljáróság hajtja végre; a nyomásos' gazdálkodás, közös legeltetés és apaállattartás ügyeit az intézi. Megállapítja továbbá az ugar, tarló, rét és legelő legeltetésének idejét; gondoskodik az apaállatok beszerzéséről és eltartásáról. Ezen teendők ellátásának költségei a községi költségvetéssel együtt, de a többi kiadásoktól elkülönítve állapitandók meg s azok által viselendök, kik a közös gazdálkodásban és állattenyésztésben részt vesznek. Az állattenyésztési kiadások fedezésére jogában áll a községi képviselő-testületnek a tenyészanyaállatok után bizonyos díjakat állapítani meg. Az ezekből származó bevétel azonban kizárólag állattenyésztési czélokra fordítandó. Az elöljáróságot ezen ügykörben is' a képviselő-testület ellenőrei és sérelmes intézkedései az elsőfokú hatósághoz felebbezhetők. További felebbezés esetén a másodfokú hatóság végérvényesen határoz. 11- § A birtokossági közgyűlésnek jogában áll a 10. §-ban emiitett teendőket saját közegeire bízni s e czélból külön tanácsot és végrehajtó közegeket választani. Ez azonban csak a törvényhatóság által jóváhagyott szervezési szabályok alapján eszközölhető. Ez esetben a községi elöljáróságnak és képviselő-testületnek a 10. §-ban körülirt jogai és kötelességei ezen tanácsra és végrehajtó közegekre mennek át s ezek intézkedései is a 10. §. értelmében felebbezhetők. 12. §. " Osztatlan közös tulajdont képező közlegelők csak akkor oszthatók fel, ha a főldmívelésügyi minister a felosztáshoz az engedélyt megadta. Közös havasi legelöknél igazolandó, hogy más mivelési módok alkalmazása esetén, sem a felosztás alá kerülő legelő, sem pedig az az alatt elterülő földek vízmosások képződése vagy a feltalajnak más módoni eltűnése által, állagukban veszélyeztetve nem lesznek. , 13. §• Vízmosásos és vízmosás veszélyének kitett területeken, a legeltetés egészben vagy részben eltiltható. Ha a létező vagy keletkező vízmosások másnak birtokát is károsítanák, vagy kárral fenyegetnék, a szükséges óvintézkedéseket, esetleg ezen területeknek záros határidő alatti befásitását a hatóság elrendelheti, s meg nem egyezés esetén a költségek viselése tekintetéből az érdekeltség arányában határoz. Ha az érdekeltek a hatóság által elrendelt intézkedéseket a kitűzött határidő alatt elfogadható indok nélkül végre nem hajtanák, a hatóság által kötelezettségeik teljesítésére annyiszor, a mennyiszer 200 koronáig terjedhető pénzbirsággal szoríthatók. 14. §. A korlátolt forgalmú birtokon létező kopár területek, melyek befásifásra alkalmasak, és más módon okszerűbben nem használhatók, záros határidő alatt befásitandók. Mely területek s minő határidő alatt fásittassanak be, azt az érdekelt birtokos meghallgatása után a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határózza meg.