Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.
Irományszámok - 1892-657. A közgazdasági bizottság jelentése, „az Oroszországgal 1894. évi május hó 18/6-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről” szóló törvényjavaslat tárgyában
657. szám. 19 657. szám. A közgazdasági bizottság * jelentése, „az Oroszországgal 1894. évi május hó 18/6-án kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Mintegy zárköveként azon közgazdasági s kereskedelem-politikai iránynak, melyet AusztriaMagyarország a lefolyt utolsó években kereskedelmi szerződéseknek gyors egymásutánban való megkötésével következetesen folytatott, jelentkezik a szőnyegen fekvő, s előzetes tárgyalás végett a közgazdasági bizottsághoz utasított ezen törvényjavaslat, illetve egyezmény. Az 1871-ben lezajlott német-franczia háború utáni időben az európai s később egynémely tengerentúli államokban is, a közgazdasági viszonyokat egyensúlyba hozni hivatott panaceaként üdvözölt, hitt és alkalmazott prohibitiv s protectionistikus rendszer, — miután két évtizeden át világszerte dúlt, "rombolt, közgazdasági válságokat idézett elő, s bőséges, de ép oly költséges tanulságokaf s bizonyítékokat nyújtott az ilyféle mesterséges eszközöknek hovahamarább életképtelen volta iránt, újabban enyhébb felfogásoknak engedett tért; és ha ma az irányzat még nem a szabad kereskedelemé, — melynek Magyarország közszelleménél s érdekeinél fogva szükségkép hódol, — de mely álláspontjának consequentiáit az európai viszonyok folytán egyoldalúlag eddig le nem vonhatá, — az mégis tény, hogy az európai államcsoportozatok közt újabban a szerződéses vámviszonylatok keresése s alkalmazása az egész vonalon megindult, s remélhetőleg csakhamar befejezést is nyerend. Leginkább megerősít e hitünkben azon körülmény, hogy ime Oroszország is kilép eddigi elzárkózott, — s hol pénzügyi, hol protectiós vámokkal ridegen körülbástyázott álláspontjából, s nagy gabonatermelő ország létére, oly czélból, hogy tetemes gabonafeleslegei részére magának piaczot biztositson, szerződéses vámviszonylatba lép más államokkal; s ellenértékül, olcsóbb vámtételek alkalmazása által, saját piaczait megnyitja ez államok nyers- s ipartermékeinek. De itt ki kell jelentenünk, hogy: ha a szőnyegen lévő egyezménynek csakis az volna eredménye, hogy mi ipar- és egyéb termékeink bebocsátása fejében gabonapiaczunkat nyissuk meg — bár csekély részben is — az orosz gabonának, akkor ez egyezményt a limine el kellene utasítanunk, mert Magyarország maga is feleslegekkel rendelkező gabonatermelő állam, ellenben ipara — egyes ágazatoktól eltekintve — bár fejlödésképes és sokat igérö, de ez idő szerint még kezdetleges. 3*
