Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-655. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a gyermekek vallásáról” szóló törvényjavaslat tárgyában

12 655. szám. A törvényjavaslat 2—5. §§-nak rendelkezéseit az igazságügyi bizottság a közoktatásügyi bizottság szövegezése szerint fogadta el; helyesnek találva különösen a közoktatásügyi bizottságnak a 2. §. első bekezdésére vonatkozó azt a lényeges módosítását, mely szerint megegyezés hiányában a vegyes házasságból született gyermekek az eddig fennállott és megszokott jogszabály szerint szülőik vallását nemök szerint kövessék. A 6. §. rendelkezését kiegészitendőnek találta a bizottság abban az irányban, hogy a kir. leirat által törvényesített gyermekek és az atya által elismert gyermekek minő vallást kövessenek. E részben az 1868. évi LIII. t.-czikk a kir. leirat által törvényesített gyermekek vallására nézve nem rendelkezik, az atya által elismert törvénytelen gyermekekre nézve pedig azt a rendelkezést tartalmazza, hogy azok a törvényes gyermekekkel egyenlő elbánás alá esnek. Minthogy azonban a kir. leirattal való törvényesités és az atya által való elismerés a gyermekek szülői között nem létesít családi kapcsolatot: a bizottság helyesebbnek találta a törvényjavaslatba oly irányú intézkedést felvenni, hogy a kir. leirat által törvényesített gyermekek és az atya által elismert gyermekek is rendszerint anyjoknak vallását kövessék s. illetőleg abban neveltessenek; de ha a törvényesitéstöl vagy elismeréstől számított hat hó alatt az atya az 1. §-ban a megegyezésre előirt alakszerűségek között kijelenti ebbeli kívánságát, a fiúk — a mennyiben a törvényesitéskor vagy elismeréskor életök 7-ik évét még be nem töltötték — atyjok vallásában neveltessenek. A 7 éves korukat már elért fiúgyermekek vallásos nevelésének változtatása a bizottság nézete szerint elismerés vagy kir. leirattal való törvényesités eseteiben az atya kívánságára sem engedhető meg. A 10. §. rendelkezése a bizottság nézete szerint módosítást és kiegészítést igényel; mert egyfelől az 1868 : LIII. t.-cz. 14. §-ának az a rendelkezése, hogy ha a szülők valamelyike más vallásra tér át, mint a melyet előbb követett, a 7-ik évet még be nem töltött gyermekek nemök szerint követik az áttértet, nem helyezhető hatályon kivül, hanem tekintettel »a vallás szabad gyakorlatáról« szóló törvényjavaslatnak rendelkezéseire s illetőleg az igazságügyi bizottság által e törvényjavaslatra vonatkozólag indítványozott módosításokra, ezen 14. §. rendelkezése kiterjesztendő a bevett vagy törvényesen elismert bármely vallást követökre; az 1863 : LIII. t-cz. 16. §-ának rendelkezése pedig, tekintettel a jelen törvényjavaslat 6. §-ának fentebb indokolt kiegészítésére, hatályon kívül helyezendő. Ezen felül s ugyancsak »a vallás szabad gyakorlatáróU szóló törvényjavaslatra s ennek az igazságügyi bizottság által ajánlott módosítására való tekintettel kiterjesztendök a bevett és törvényesen elismert bármely vallást követökre az 1868 : LIII. t.-cz. 13., 15. és 18. §§-nak rendelkezései is; sőt a 13. és 15. §§. rendelkezései kiterjesztendök a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezeteken kivül állókra is; mig ellenben az 1868 : LIII. t.-cz. 18. §-ának a lelenczekre vonatkozó rendelkezéseit a felekezeten kivül állókra, illetőleg az ezek által felfogadottakra nem lehet kiterjeszteni, hanem e részben, tekintettel a törvényjavaslatnak ama helyes álláspontjára, mely szerint a felekezeten kivül állók gyermekei is vallásos nevelésben részesitendők, oly tartalmú rendelkezést kellett felvenni, hogy ha az, a ki a lelenczet vagy átalában ismeretlen szülőknek gyermekét felfogadta, a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek egyikéhez sem tartozik, a felfogadott gyermek vallásos nevelésére a jelen törvényjavaslat 2. §. második és negyedik bekezdésének rendelkezései megfelelően legyenek alkalmazandók. Ezekre való tekintettel az igazságügyi bizottság a törvényjavaslat 8. és 9. §-ai közé a fent jelzett tartalommal egy új szakaszt vett fel, a 9 , most már 10. §-ból pedig az 1868 : LIII. t.-cz. 14. §. hatályon kivül helyezését kihagyta és a 16. §. hatályon kivül helyezését beiktatta. A törvényjavaslatnak az igazságügyi bizottság által megállapított szövegét /. alatt csatoljuk. Kelt Budapesten, 1894. évi május hó 29-én. Teleszky István s. k., Matuska Péter s. k., azigazságügyi bizottságelnöke. az igazságügyi bizottság előadója.