Képviselőházi irományok, 1892. XXI. kötet • 653-689. , LXIII-XCV. sz.

Irományszámok - 1892-653. Törvényjavaslat, az üzletszerű, vagy nyilvános fogadásoknak s a kölcsönös fogadások közvetitésének szabályozásáról a lóversenyeknél

053. szám. 7 a tőle származott félvér is keresettségét és hanyatlik árában, de a mi még nagyobb, tartósabb és alig orvosolható baj: veszíti elismert jóságát, fokról-fokra hasonlithatlanul sebesebben sülyed, mint a hogy emelkedett. Ha ez a javaslat ugy válik törvénynyé, a mint tervezve van, a fenyegető bajnak eleje lesz véve az által, hogy a totalisateurböl az állampénztárba folyó jövedelem alapszerüleg kezeltetvén, hatalmamban áü a telivéranyag vételére kínálkozó minden kedvező alkalmat lehetőleg kihasználni, a külföldön kapható legjobb lovat behozni vagy behozatalát elősegíteni, a hazai legjobbnak kivitelét pedig megakadályozni. Ez az az eljárás, a melynek más országok, különösen Franczia- és Németország telivérés félvértenyésztésének haladása is köszönhető. A telivér anyagvételére eddig beruházás czímén megszavazott hitel igénybevételének szüksége ezentúl elesnék azzal s még az által is javulna tárczám pénzügyi eredménye, hogy azt a jobb anyag elönyösebb kihasználása és kedvezőbb értékesítése emelné. Általánosan elfogadott s a fenforgó összes viszonyok által indokolt eljárás az is, hogy a totalisateur forgalmából eszközölt levonás egy része, a javaslat szerint 2°/o, jótékony czéIokra fordíttassák. A Budapest fő- és székváros területén rendezett versenyeknél ez az összeg természetesen a fő- és székváros jótékonysági alapjának javára esnék. A vidéki versenyeknél az a körülmény, hogy ez az összeg egy-egy helyen aránylag csekély, hogy a külön elszámolás, beszolgáltatás és kezelés sok bajjal jár, hogy nem ritkán olyan község területén is tartatnak versenyek, mely az igy nyert összeget kellőleg felhasználni nem tudná: azt teszi indokolttá, hogy ezek a pénzek az állami jótékonysági sorsjáték jövedelmének gyarapítására fordíttassanak. A nyerőkre eső jutalékok kiszámítása után fenmaradó töredék-összegek s a fel nem vett osztalékok hovaforditása iránt fennálló eddigi szabály törvényerőre emeltetnék. 7. §. Az ezen szakaszszal tervezett intézkedéseket a pénz beszolgáltatása, a kezelés ellenőrzése, a törvény végrehajthatása teszi szükségessé. 8. §. Kimondja azt, hogy a totalisateurt, a részletesebb levonásokon túl, más közszolgáltatás nem terheli. Nem terhelheti azért, mert ezt meg nem birja, meri az ilyennel való további megrovás magát ezt az intézményt s az ezzel összefüggő czélokat és érdekeket veszélyeztetné. A többi nyilvános, vagy üzletszerű fogadások gyakorlása, a nálunk tett tapasztalatok szerint, nem vett olyan terjedelmet s a javaslat életbeléptetése esetén könnyű lesz róla gondoskodni, hogy olyat ne is vegyen és ez az üzlet nem is jár akkora nyereséggel, hogy ezt a rendes megadóztatáson túl még különleges adóval is megróni érdemes lenne; nem érdemes ezt tenni különös tekintettel még arra a körülményre, hogy ennél az üzletnél a kirovás és behajtás igen sok nehézséggel jár. A fogadások ezen nemének megengedését egyes pályákon a versenyek élénkebbé tétele indokolja. 9. §. Azok büntetéséről intézkedik, a kik a fogadási tilalmat megszegik. Intézkedik oly módon, a hogy törvényeink más hasonló esetekben intézkednek. 10. §. A végrehajtási záradékot tartalmazza. Kelt Budapesten, 1894. évi május hó 26-án. Gróf Bethlen András s. Jc., földmivélésügyi m. Ttir. minister. '