Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.
Irományszámok - 1892-637. Törvényjavaslat, a törvénykezési bélegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről
637. szám. Hl J ; Áz-.ilteték ? niérve az Ítéletek különbözőségéhez .képest több §-okbanfelsoroltatik — és 50 cenitimestol; 3 fraíikig állapittatik ' meg minden 100 frank után. E mellett azonban külön §.bau bizpnyoií minimumok állapittatnak; meg, melyen AIUI nem szabad az illetéket megszabni — önként érthetőleg bizonyos taxatíve felsorolt esetekben. (A sok specialisálás és kivétel miatt igen complicált rendszer). Következnek végrehajtási határozmányok, — különösen az ítélet és végzések után járó progressiv törvénykezési illeték biztosítása tekintetében — az iktatási kényszer megfelelő szabályozása által. Ez utóbb jelzett illetékre nézve a fizetési kötelezettség tekintetében rendéltetik: hogy ez a kötelezettség az államkincstárral szemben — mindkét perben álló felet egyetemlegesen terhélK — De egyedül felperest, ha ez keresetével elutasittatik, vagy ha elmulasztja magát ügyvéd által képviseltetni. Ez a kormányjavaslat a költségvetési bizottságnak véleményezés végett újból kiadatván — ahhoz lényegtelen módosításokkal Brisson és társai is hozzájárultak s az később a kamara által is elfogadtatván, ez idő szerint már érvényben is van. A mi viszonyainkra ebből a rövid ismertetésből levonható következtetés és tanulság: - 1. Nálunk a. peres eljárásban szedett bélyeg és illetékek távolról sem oly magasak, mint Franeziaországban, ha figyelembe is vesszük az. éj franczia javaslat által concedált mentességeket, illetve leszállítást, melynek jelentősége egyébként az Ítéletek- és végzésekre nézve behozott új progressiv illetéktétel következtében igen csökkentetik. Utánszámitások által megállapítható, hogy nálunk — ÍI peres ügynek tényleges és normális lebonyolítását feltételezve -- a mi természetesen döntő befolyást gyakorol a bélyegköltség mérvére, — egy 60, illetve 125 frtos peres ügyben legfeljebb 16—20°/o-ra tehető a bélyegilleték — holott Franeziaországban a felhozott példák szerint: 60 franknyi peres ügyben közel 50%-ót, — 125 franknyi peres ügyben pedig 32°/o-ot kellett fizetni, különféle bélyeg és illetékek czimén (iktatási díj, bélyeg és írnoki díj) végitéletektől.*) 2. A fennálló rendszer teljes felforgatását magában foglaló B'físflon-féle javaslatot, melynek főleg az annyira kívánatos egyszerűsítés szempontjából kétségtelen előnyei vannak — a franczia kormány sem merte elfogadni és pedig pénzügyi aggályokból, — noha a legrészletesebb statisztikai adatok állanak rendelkezésére alperes eljárásnak a bélyeg- és illeték-kötelezettség körébe vont sokféle tárgyait tekintve, valamely gyökeres rendszerváltoztatásnak pénzügyi hatását teljességében áttekinteni csakugyan alig lehetséges, s az ily kísérlet mindig bizonyos koczkázattal járna, — főleg nálunk, a hol eddig semmi megbízható statisztikai adatok nem gyűjtettek.**) 3. A Franeziaországban most keresztülvezetett illetékreform legfőbb jellege abban nyilvánul, hogy az adóztatás progressivitásának elve diadalra jutott. Ez az elv, vagyis: hogy az illeték az érték arányában emelkedjék, a mi bélyeg- és illetékszabályainkban legalább részben már régen figyelembe van véve. így különösen a törvénykezési bélyegiUetékeknél a beadványok, tárgyalási jegyzőkönyvek, mellékletek stb. tekintetében. Inkább azt lehetne alkalmilag helyre*) Jegyzet: Nálunk l°/o, Franeziaországban egészen 8% (javaslat szerint). **) Jegyzet: A bélyegfogyasztás egyáltalán nem nyújthat támpontot statistikai oombinatidkra, mert az egyes bélyegjegy-eathegoriák nem csupán a peres eljárásban, de más czélra is felhasználtatnak. Megbízható adatok esak ugy volnának beszerezhetők, ha az ország összes bíróságainál legalább 1—2 évre kiterjedöleg bólyegszemle foganatosíttatnék, a mi szintén lekuzdhetlen technikai nehézségekbe ütközik. Ezt jövőre nézve, csak auccessive lehetne elrendelni.