Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.
Irományszámok - 1892-637. Törvényjavaslat, a törvénykezési bélegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről
130 637. szám. 24. §-hoz. A felebbezési tárgyalást előkészítő iratok bélyegkötelezettsége azok természetének megfelelően van megállapítva. Mégis a bélyegrovás ellenőrizhetése tekintetéből külön rendelkezésről kellett gondoskodnom, azokra az előkészítő iratokra nézve, melyek ügyvédtől ügyvédnek közvetlenül kézbesittetnek. 25. §-hoz. Az érvényben álló bélyeg- és illetékszabályoknak a perbeli egyezségekre vonatkozó tétele, úgy az anyagi rendelkezések, mint szövegezésre nézve, egyike a leghomályosabbaknak g sok kételyre adott alkalmat a gyakorlatban. Ezt az illetéktételt tehát egyszerűsités szempontjából is okvetlenül reformálni kellett, mihelyt a törvénykezési illetékkel foglalkoznak és pedig annál is inkább, mivel az űj perrendtartás a per-egyezségek megkísérlésére, illetve megkötésére különös súlyt fektet. Az eddigi rendelkezések nem felelnek meg a perbeli egyezség benső jellegének. Azokban ugyanis nem jön kellő figyelembe a kérdés ama leglényegesebb oldala, hogy az ily egyezség mindig a per tárgyára, vagyis egy már pereösé vált igéuyre nézve köttetik meg. A peregyezség ítélet erejével bir s joghatályára nézve azzal teljesen egyenlő. Nincsen tehát elfogadható ok arra, hogy a perbeli egyezségtől, mely a peres igényt joghatályosan megszünteti, már az adóztatás egyenlősége szempontjából is ugyanaz vagy legalább hasonló illeték ne legyen követelhető, mely az ítélettől járt volna. Kiindulva abból a szempontból, hogy az igazságügyi érdek a kiegyezkedések megkönynyitését kívánja s hogy ehhez képest a peregyezség a bélyegköltség tekintetében mégis némi eló'oyben részesítendő, azt hozom javaslatba, hogy a peregyezségtől általánosságban az ítéleti illetéknek felerésze fizettessék. Figyelemmel voltam azonban arra, hogy ugyanazon peres ügyre vonatkozólag az érdemleges ítélettől és a perbeli egyezségtől járó bélyegilletékek közül csak az egyik és csak egyszer fizettessék. Ehhez képest ennek megfelelően szabályoztam a sommás perben a felebbviteli biróság előtt létrejött egyezségektől járó bélyegilletéket. Másfelől egyezségi kísérletre való idézés folytán perindítás előtt létesült egyezségek bélyegilletékét nemcsak méltányosságból, de igazságügyi érdekekből is enyhitendőnek véltem. Gondoskodnom kellett továbbá arról, hogy ha a peregyezségbe a per tárgyán túlterjeszkedő valamely megállapodás, illetőleg új jogügylet belefoglaltatik, ettől önérthetoleg külön rovassék le az az illeték, mely az illetékszabályok általános határozmányai szerint jár. Az e részbeni illetékkötelezettség tekintetében csakis a fizetési batáridő, a fizetési hely, vagy a kamatláb változtatása iránt létrejött megállapodásra nézve kellett kivételt tenni, a mi összhangzásban van az illetékszabályok eddigi alapelveivel. 27. §-hoz. Ebben a szakaszban az általános szabálytól eltérő enyhébb illetékezést hozok javaslatba a túlnyomó számban előforduló mindazokra az esetekre nézve, melyekben a birói egyezség valamely már korábban illetékezés alá került okiraton alapszik. Ennek az igen jelentékeny engedménynek önként érthetőleg nincsen helye, ha az alapokirat szabályszerű korábbi illetékezése körül mulasztás állapitható meg.
