Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.

Irományszámok - 1892-637. Törvényjavaslat, a törvénykezési bélegekre és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok módositásáról és kiegészitéséről

140 637. szám. o) az 1. a) pont esetében X 2 frt; í>) az 1. 6) pont esetében 4 frt. A felebbviteli beadvány helytelen elnevezése esetén a felebbviteli bélyeg a szerint jár, a mint a bíróság a beadványt tartalma szerint felebbezésnek vagy felfolyamodásnak minősiti (1881 :LIX. t.-cz. 25. §.). A 3. §. 2. bekezdésében emiitett szabály a sommás eljárásban háromnál több példányban beadott felebbvitel esetére is kjterjesztetik (1893 : XVIII. t.-cz. 133., 208. §§.). A felebbvitel harmadik és következő példányainak mellékletei bélyegmentesek. 22. §. A szóval bejelentett felebbviteltől a 21. §. szerint járő bélyegilletéket a bejelentésről felvett jegyzőkönyvre, a felebbviteli beadványtól járó egész bélyegilletéket a beadvány első példányára szabályszerűen alkalmazott bélyegjegyekben kell leróvni. A felebbviteli bélyegilleték a felebbviteli beadvány benyújtásával, illetőleg a felébbvitel szóbeli bejelenlésével válik esedékessé. A felebbvitel visszavonása nem ad igényt a bélyegilleték visszatérítésére vagy a lerovás aluli felmentésre. 23. §. A felebbezéshez, vagy a felülvizsgálati kérelemhez való csatlakozás iránti nyilatkozat, ha a csatlakozás önálló felebbezésnek, illetőleg felülvizsgálati kérelemnek tekintendő (1893: XVIII. t.-cz. 147., 208. §§.), a felebbviteli bélyegilleték alá (21. §. L, II., III. pont), egyéb esetekben a peres eljárásra nézve megállapított rendes beadványi bélyegilleték altí esik (2. §.). 24. §. A felebbezési tárgyalást előkészítő irat (1893: XVIH. t.-cz., 141. §.) első és többi példányától a perbeli beadványokra szabott rendes beadványi bélyegilleték jár (3. §. 2. bekezdés). Az ügyvédtől ügyvédnek közvetlenül kézbesített ilyen iratpéldányok és az ezek mellékletei után járó összes bélyegilletéket a felebbezési bíróság jegyzőjénél letett első példányon kell leróvni. 25. §. Bírói egyezségtől, mely a felek között peressé vált kérdést itélet hozatala nélkül meg oldja, ugy a sommás, mint a rendes eljárásban annak a bélyegilletéknek fele fizetendő, mely az egyezség tárgya felett hozott ítélettől járna. Ha ugyanazon követelés iránt többek ellen indított per a pertársak egyikével vagy egynémelyikével szemben Ítélettel, a többivel szemben pedig birói egyezséggel intéztetik el: az ítélettől és az egyezségtől járó bélyegilleték együttvéve többre nem rúghat, mint amennyi a kereset értelmében hozott ítélettől járna. Ha sommás perben a felebbviteli bíróság előtt egyezség jön létre, és az elsőbirósági ítélettől az állandó bélyegilleték már lerovatott (15. §.), a jegyzőkönyvi és az 50 krnyi okirati bélyegen felül az egyezségtől további bélyegilleték nem jár. Ha a meghozott itélet százalékos illeték alá tsik, a birói egyezségtől az a teljes btlyegilleték fizetendő, mely a peres kérdést az egyezség értelmében eldöntendő ítélettől járna. Az 1893: XVIII. t.-cz. 21. §-ához képest kötött egyezségtől annak a bélyegilletéknek egy negyedrésze jár. mely az egyezség tárgyához képest hozott ítélettől volna lerovandó. 26. §. Ha a birói egyezségbe a perbeli kérdés elintézésén felül olyan új jogügylet foglaltalik bele, mely a per tárgyát nem képezte: a 25. §-ban megállapított egyezségi bélyegilletéken, kívül a jogügylet természetéhez képest járó illeték külön fizetendő.