Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.
Irományszámok - 1892-636. Törvényjavaslat, a fő- és székvárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről
110 636. szám. Melléklet a 636, számú irományhoz. 1 *1 *| 1 JL „a fő- és székvárosi Újépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesítéséről" szóló törvényjavaslathoz. Budapest fő- és székváros fokozatos fejlődése a közvéleményben már rég megérlelte azt az eszmét, hogy a város belsejében fekvő és ekkép a város belterjes fejlődésének akadályául szolgáló katonai laktanyák a közbiztonság követelte határok figyelembevételével a város belterületéről lehetőleg eltávolíttassanak és az így nyert terület városrendezési czélokra használtassák fel. A fő- és székváros közönsége már az 1885. év folyamán felkarolta az Újépület lebontásának kérdését, és az ebben a tekintetben akkor megindított tárgyalások csak abból az indokból hagyattak függőben, mert első sorban a nagy körút kiépítése volt biztosítandó és tartani kellett attól, hogy az Újépület lebontása által nyerendő új telkeknek árúba bocsátása által a nagy körút kiépitésének fontos érdeke fog csorbát szenvedni. Ez a szempont jelenleg már irányadó nem lehet, mert a nagy körút hovatovább teljesen kiépültnek lévén tekinthető, s igy az Újépület lebontásának végleges megoldását annál kevésbbé lehetett továbbra elodázni, mert, egyrészt kétségtelen, hogy az Újépület fennállása a fő- és székváros egyik igen vagyonos kerülete — a Lipótváros — továbbterjedhetésének akadályát képezi, és jelenleg is már több a város külső csínját mindenesetre hatályosan fokozandó középületnek az Újépület területén való emelése van tervbe véve (tőzsde-, postatakarékpénztári, kereskedelmi és iparkamarai épület); másrészt pedig az új állandó országház építésének közeli befejezése parancsolólag előtérbe tolja eme épület közeli szomszédságának rendezését, nehogy a monumentális épület környékének hátramaradottsága által elékteleníthessék. Ezért, a midőn Budapest fő- és székváros közönsége az 1891. év folyamán az egymástól távol fekvő, több épületben elhelyezett városi hatóságok központosítása végett építendő új városháR czéljaira a Károly-laktanya megszerzése iránt fordult a kormányhoz, és a helyes administratió tekintetéből a fő- és székváros közönségének kívánságát indokoltnak kellett elismernem, legott készségesen ragadtam meg az alkalmat, hogy a Károly-laktanyának a város czéljaira leendő átengedése kérdésével egyidejűleg az Újépület lebontásának kérdését is megoldásra juttassam, sőt ezekkel kapcsolatban a fő- és székvárosnak már régebben kifejezett óhajához képest a Gellérthegyi erődnek eltávolítása iránt is tárgyalásokba bocsátkoztam. Eme három ingatlannak a katonai kormányzat kezeléséből leeudő átvétele iránt indítottam meg tehát a tárgyalásokat a cs. és kir. közös hadügyminister úrral. A tárgyalások folyamán a katonaság czélszerííbb elhelyezése s városrendezési szempontok azt is kívánatossá tették, hogy a már emiitett ingatlanokon kivül még a Vízivárosban a G-anz-féle gyár mellett
