Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.
Irományszámok - 1892-634. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az állami anyakönyvekről” szóló törvényjavaslat tárgyában
106 635. szám. úgymint a Szent-György-uteza 5-ik szám alatt fekvő volt Székely-féle házat 37.000 írtért, és a Szinház-uteza 6-ik szám alatt fekvő volt báró Geysó-féle házat 28.500 frtért vettem meg, mivel ezen szomszédos házak akkor épen eladók voltak 8 azoknak másodkézből és későbben való megvétele a vételárt kétségkívül tetemesen megdrágította volna. A közmunkák tanácsával és az egyházközséggel ezután fölvett érdemleges tárgyalások folyamán kitűnt : 1. hogy a fő- és székvárosi pénzalapból várt támogatásra, a pénzalap kimerültsége miatt alig lehet számítani, s 2. hogy ugyanezen okból a közterületre eső részért várt kárpótlás is alig vehető számba. Az előleges számitások alapjául szolgált harmadik tényezőre nézve pedig az ügyállás a következő : A budai ágostai hitvallású evangélikus egyházközséggel, a várbeli — a Dísz-tér, SzentGryörgy-tltcza, Harang-utcza és Szinház-utcza által határolt templom, iskola és paplak megszerzése iránt az egyezkedés mcgindittatván, az egyházközség elvileg késznek nyilatkozott a kisajátítás iránt egyezségre lépni, de a kártalanítás tekintetében a pénzbeli kártalanítás helyett, a várban alkalmas helyen a mostanival egyenlő nagyságú templom, iskola és paplak építését kívánta. S miután ezen tárgyalásokból meggyőződtem arról, hogy a kérdéses ingatlanok barátságos utón és méltányos áron az egyházközségtől meg nem szerezhetők, a kisajátítási eljárás megindítását kértem, a mi el is rendeltetett. Tekintettől azonban a hitközség által időközben felhozott, méltánylást érdemlő indokokra, főleg pedig tekintve azou igen nyomós indokot, hogy az egyházközség vagyontalausága miatt nincs azon helyzetben, hogy a kisajátítás utján nyerendő kártalanítási qsszegből megfelelő más épületeket emeljen, s hogy ekkép pénzbeli kisajátítás esetében a jelenlegi állapotnál rosszabb helyzetbe jutna, a pénzbeli kisajátítás elejtése tehát reá nézve létkérdés, és figyelembe véve másfelől az egyház részére emelendő épületek vallási és culturalis czélját, az illetékes tényezők meghallgatása után, magam sem zárkózhattam el azon kívánság elől, hogy a budai ágost. evangélikus egyházközség az emelendő új állami épület czéljaira átengedendő épületeiért, a kisajátítási eljárás mellőzésével egyenértékű új épületekkel kártalanittassék. Az ügy ezen stádiumában e ezélra megfelelő telekről kellett gondosk< dni.— S miután a budai ágost. evangélikus egyházközség keletkezését egy kegyes alapítványnak köszöni s az erre vonatkozó alapító levélben ki van kötve, hogy azon esetre, ha a templom, iskola és paplak bármi okból más helyre tétetnék át, azon épületek mindeu esetre a várban maradjanak, a kincstár által építendő evangélikus templom, iskola és paplak czéljára a Bécsikaputér, Verböczy- és Fortuna-utczák által határolt volt Szupp-féle házat 45.000 forintért vásároltam meg. Az építkezési czélokra ezek szerint megvásárolt három háznak vételára, továbbá a kincstári és városi átiratási díjak, valamint a közjegyzői díjak, a rendelkezésemre bocsátott hitelből összesen 115.287 irtot emésztettek fel. Ezen összegen felül az egyházközség részére emelendő épületek felépítésére pedig mintegy 90.000 frtnyi összeg szükségeltetik, ugy, hogy a 320.000 frtnyi hitelből, 114.713 forint maradna az új főparancsnoksági épület épitési költségeire. Ezen állami épületnek mielőbbi felépítését első sorban szolgálati érdekek sürgetik, más felől pedig annak a kiszemelt helyen való emelését városrendezési és szépészeti szempontok is javalják, — s miután nemcsak a honvédség érdeke, hanem a nemzeti szempont is kívánatossá
