Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.

Irományszámok - 1892-634. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az állami anyakönyvekről” szóló törvényjavaslat tárgyában

94 634. szám. A 8. §. utolsó bekezdése alapján felállított külön anyakönyvi hivataloknál befolyó díjak az államkincstárt illetik. Az érdekeltek igazolt szegénysége esetén, valamint hivatalok megkeresésére közérdekben az anyakönyvi kivonatok és egyéb bizonylatok díjtalanul állíttatnak ki. 34. §. Az anyakönyvvezető pecsétje az ország czímerével és az anyakönyvi kerület megnevezését tartalmazó körirattal látandó el. JA ÁSOD1K RÉSZ, Különös határozatok. I. FEJEZET. A születési anyakönyTről. 35. §. Minden gyermek születése legkésőbb a születéstől számított egy hét alatt, illetőleg a 39. §. esetében a legközelebbi hétköznapon a 17. §. értelmében illetékes anyakönyv vezetőn él bejelentendő. A bejelentésre fokozatosan, az alábbi sorrend szerint, kötelesek: a) a törvényes atya; b) a szülésnél közreműködött bába; c) a szülésnél segédkezett orvos; d) mindazok, a kik a születésnél jelen voltak; e) az, kinek lakásában a születés történt. Ezeken kívül a bejelentésre kötelezett: f) az anya, mihelyt erre már képes. 36. §. A bejelentésre a sorrendben utóbb nevezettek csak akkor kötelesek, ha megelőző kötelezett vagy nincsen, vagy pedig a bejelentés megtételében akadályozva van. A bejelentés szóbeli, s a bejelentésre kötelezett, vagy annak megbízásából más oly egyén által teljesítendő, ki a születésről közvetlen tudomással bír. 37. §. Szülházakban, kórházakban, letartöztatási intézetekben, dologházakban, laktanyákban vagy egyéb polgári vagy katonai közintézetekben történt születések bejelentése az intézet elöljáróságának kizárólagos kötelességét képezi. 38. §. A születés anyakönyvi bejegyzése magában foglalja: a) a bejelentőnek családi- és utónevét, állását, (foglalkozását) és lakhelyét; b) a gyermek születésének helyét és idejét (év, hó, nap és óra); c) a gyermeknek nemét; d) utónevét;