Képviselőházi irományok, 1892. XIX. kötet • 594-618. , L-LXII. sz.
Irományszámok - 1892-LXI. Törvényjavaslat, a Rumániával 1893. évi deczember hó 21/9-én kötött kereskedelmi egyezmény beczikkelyezéséről
378 LXI. szám. kik jó és kellő alakban talált illető meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következőkben állapodtak meg: I. czikk. A szerződő felek mindenikének alattvalói, hajói, valamint oly árúi, melyek saját földtermékeik és iparczikkeik, a másik fél területein élvezni fogják mindazon kiváltságokat, mentességeket vagy előnyöket, melyek a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetnek engedélyeztettek. Magától értetik azonban az, hogy a fentebbi megállapodás a kereskedés, ipar, rendőrség és közbiztonság tekintetében a szerződő felek területein érvényes és átalában minden külföldire alkalmazható külön törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat semmikép sem érinti. II. czikk. Az osztrák-magyar monarchia mindazon árúi, földtermékei vagy iparczikkei, melyek Rumániába bevitetnek és Rumánia mindazon árúi, földtermékei és iparczikkei, melyek az osztrák-magyar monarchiába bevitetnek, akár fogyasztásra vagy beraktároztatásra, akár ismét-kivitelre vagy átvitelre legyenek szánva, jelen egyezmény tartama alatt, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni és különösen nem vethetők alá sem magasabb, sem más vámoknak, mint a melyek a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet termékeit vagy árúit terhelik. Az osztrák-magyar monarchiába való kivitelnél Rumániában és a Rumániába való kivitelnél az osztrák-magyar monarchiában nem fognak sem más, sem magasabb kiviteli vámok szedetni, mint a melyek ugyanazon tárgyaknak az e tekintetben a legnagyobb kedvezményt élvező országba való kivitelénél szedetnek. A szerződő felek mindenike ehhez képest kötelezi magát, hogy a másikat haladéktalanul részesiteni fogja minden kedvezményben, minden kiváltságban vagy vámmérséklésben, melyet Lesquels aprés s'étre communiqué leurs pleins-pouvoirs respectifs trouvés en bonne et due forme sönt convenus de ce qui suit: Article I. Les ressortissants, les bátiments et les marchandises, produits du sol et de l'industrie de chacune des Parties contractantes jouiront, dans les territoires de l'autre, des priviléges, immunités ou avantages quelconques accordés á la nation la plus favorisée. II est entendu toutefois que la stipulation qui précéde ne déroge en rien aux lois, ordonnances et réglements spéciaux en matiére de commerce, d'industrie, de police et de súreté générale en vigueur dans les territoires des Parties contractantes et applicables á tous les étrangers en général. Article II. Tous les objets, produits du sol ou de l'industrie de la Monarchie austro-hongroise qui seront importés en Roumanie et tous les objets, produits du sol ou de l'industrie de la Roumanie, qui seront importés dans la Monarchie austro-hongroise, destinés sóit a la consommation, sóit á la mise en entrepőt, sóit á la réexportation, sóit au transit, seront soumis, pendant la durée de la présente Convention, au traitement accordé á la nation la plus favori?ée et, en particulier,ne seront passibles de droits ni plus élevés, ni autres que ceux qui frappent les produits ou les marchandises de la nation la plus favorisée. A l'exportation pour la Monarchie austrohongroise il ne sera pas percu en Roumanie, et á l'exportation pour la Roumanie il ne sera pas percu dans la Monarchie austro-hongroise des droits de sortie autres ni plus élevés qu'á l'exportation des mémes objets pour le pays le plus favorisé a cet égard. Chacune des Parties contractantes s'engage donc á fairé profiter l'autre, immédiatement, de toute faveur, de tous priviléges ou abaissements de droits qu'elle a déjá accordés ou pourrait accorder