Képviselőházi irományok, 1892. XIX. kötet • 594-618. , L-LXII. sz.
Irományszámok - 1892-LVIII. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről
LVIII. szám. 331 A kár újabb megbecslését annak bejelentésétől számított három nap alatt, ha a mezőőr álta! eszközlött becsléssel megelégedve nem volna, mind a kárttevő, mind a károsított a községi elöljáróságnál kérheti. 92. §. A mező-, hegy- és erdőörök fegyelmi, fegyverviselési és fegyverhasználási ügyeire nézve a belügyi és a földmívelésügyi ministerek rendeletileg intézkednek. X. FEJEZET. Kihágások és büntetések. 93. §. Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) a ki gazdasági terményeket gyümölcsös kertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőröl lop, vagy a ki másnak földtől el nem választott termékét jogosulatlanul leszedi, levágja vagy ellopja, a mennyiben a dolog értéke hatvan koronát meg nem halad. De ha ezen esetek valamelyikénél azon körülmények forognak fenn, melyeknél a lopás, tekintet nélkül a dolog értékére, a büntető törvénykönyv 336-ik §-a szerint bűntettnek minősíttetik: az eset bűntettet képes akkor is, ha a lopott tárgy értéke a hatvan koronát meg nem haladja, azon kivétellel, ha a gazdasági terményeknek az itt felsorolt helyekről való ellopása bemászás által bekerített helyekről vitetik véghez, mely esetek kihágást képeznek, ha a lopott dolog értéke hatvan koronát meg nem halad; b) a ki magán határ- és tilalmi jeleket jogosulatlanul szándékosan megsemmisít, elvisz, más helyre áttesz, megrongál vagy kiás; c) a ki a gazdasági terményeket, a fákat és a csemetéket vagy gyümölcseit jogosulatlanul rongálja, levágja, kitördeli, legalyazza vagy kiássa, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronánál nem nagyobb. Ezen esetekben az eljárás csak a károsult fél indítványára indítandó meg. A c) pont esetében az eljárás, ha a kihágás köztereken vagy közutakon levő fákon és csemetéken követtetett el, hivatalból indítandó meg. 94. §. Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) a ki gazdasági czélra szolgáló megfigyelő eszközöket, hatósági jeleket vagy mérnöki jelvényeket jogosulatlanul rongál, megsemmisít, elvisz vagy más helyre áttesz, a mennyiben az általa okozott kár hatvan koronát meg nem halad; 6) a ki jogosulatlanul zálogol ; c) a ki jogos zálogolást meghiúsítani törekszik, a mennyiben cselekménye a büntető törvénykönyv 165. és 368. §. értelmében súlyosabb beszámítás alá nem esik; d) a ki mezei közös dülő-utat jogosulatlanul megszűkit, másfelé irányit, elszánt vagy megrongál ; e) a ki, bár tulajdonát képező, szabadban lévő kórót, trágyát, tarlót, avart, nádast, tőzeget oly helyen meggyújt, hogy abból másnak kára származhat és azt felügyelet nélkül hagyja, vagy a ki másnak hasonló tulajdonán gondatlanságból tüzesetet idéz elő; f) a ki másnak területén jogosulatlanul legeltet; g) a ki apaállatot tenyész-igazolvány megszerzése nélkül másoknak tenyésztési c^élokra átenged vagy a ki ily állatot másnemű állatokkal együtt a közös legelőre hajt; 42 k
