Képviselőházi irományok, 1892. XIX. kötet • 594-618. , L-LXII. sz.

Irományszámok - 1892-LIV. 1894. évi VIII. törvényczikk, az egyiptomi tengeri egészségügyi szolgálat reformja iránt 1892. évi január hó 30-án Velenczében kötött nemzetközi egezmény beczikkelyezéséről

LTV. szám 267 Abban az esetben, ha valamelyik osztályban koleraeset fordul elő, az abban elhelyezett zarándokoknak 15 napi vesztegzárt kell kitölteniük. £ Azon hajók, a melyek a zarándokokat viszszahozzák, a csatornán csak vesztegzárban haladhatnak át. Az egyiptomi zarándokokat, miután El-Tort elhagyták, Rasz-Mallapban, vagy az alexandriai tanácstól kijelölendő bármely más helyen partra kell szállítani, hogy ott három napi megfigyelő vesztegzámak és orvosi vizsgálatnak vessék őket alá, mielőtt szabadon tovább mehetnének. Abban az esetben, ha az El-Torból Szuezba való utazás alkalmával ilyen hajókon gyanús eset fordul elő, vissza kell őket küldeni El-Torba. 3. czikk. A hajózási társulatok ügynökei és a kapitányok részére kijelentetik, hogy egyedül és kizárólag az egyiptomi zarándokoknak szabad a hajót, miután El-Torban és Easz-Mallapban vesztegzár-idejüket kitöltötték, végleg elhagyniuk, hogy onnan hazájukba visszatérjenek. Egyiptomnak, vagy Egyiptomban lakónak pedig csak azok a zarándokok tekintetnek, a kik valamely egyiptomi hatóságtól a megállapított minta szerint kiállított tartózkodási igazolványnyal bírnak. Ezen igazolványok mintái a dseddahi és jamboi consuli és egészségügyi hivatalokban vannak letéve és ott a hajóügynökök és a kapitányok megtekinthetik őket. A nem egyiptomi zarándokokat, tudniillik a törököket, oroszokat, a perzsákat, a tunisziakat, az algiriakat, a marokkóiakat stb. El-Torból való távozásuk után egyiptomi kikötőben partra szállítani nem szabad. Ennélfogva figyelmeztetve vannak a hajóügynökök és a kapitányok, hogy az idegen zarándokoknak sem Torban, sem Szuezban, Port-Saídban, vagy Alexandriában más hajóra átszállaniok nem szabad. Azon hajók, amelyeken az emiitett nemzetbeliek valamelyikéhez tartozó zarándokok lennének, ugyanazon elbánás alá esnek, mint az emiitett nemzetbeli zarándokok, ezen hajók ennélfogva a Földközi tengernek egy egyiptomi kikötőjébe nem bocsáttatnak be. Dans les cas oü un accident cholérique se manifesíerait dans une des sections,, les pélerins qn'elle renferme subiront une quarantaine de 15 jours. Les navires qui remporteront les pélerins ne traverseront le Canal qu'en quarantaine. Les pélerins égyptiens, aprés avoir quifcté El-Tor, devront débarquer á Ras Mailap ou tout autre endroit designé par le Conseil d'Alexandrie, pour y subir l'observation quarantenaire de 3 jours et une visite médicale, avant d'étre admis en libre pratique. Dans le cas oú, pendant la traversée de El-Tor a Suez, ces navires auraient eu un cas suspect á bord, ils seront repoussés k El-Tor. Article 3. Les agents des Compagnies de navigaíion et les capitaines sönt prévenus qu'aprés avoir fini leur quarantaine á la station sanitaire de El-Tor et a Ras Mailap, les pélerins égyptiens seront seuls autorisés a quitter définitivement le navire pour rentrer ensuite dans leurs foyers. Ne seront reconnus comme Égyptiens ou résidant en Egypte que les pélerins pórteurs d'une carte de résidence émaüant d'une autorité égyptienne, et conforme au modéle établi. Des modéles de cetté carte seront déposés auprés des autorités consulaires et sanitaires de Djeddah et de Jambo ou MM. les agents et capitaines de navire pourront les esaminer. Les pélerins non égyptiens tels que les Turcs, les Russes, les Persans, les Tunisien's, les Algériens, les Marocains etc. ne pourront, aprés avoir quitté El-Tor, étre débarqués dans un port égyptien. En conséquence, les agents de navigation et les capitaines sönt prévenus que le transbordement des pélerins étrangers a l'Egypte, sóit a Tor, sóit a Suez, á Port-Saíd ou a .Alexandria est interdit. Les bateaux qui auraient a leur bord des pélerins appartenant aux nationaliíés dénommées dans le paragraphe précédent suivront la condition de ees pélerins et ne seront regus das aucun port égyptien de la Méditerranée. 34*