Képviselőházi irományok, 1892. XVIII. kötet • 590-593. sz.

Irományszámok - 1892-592. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1893. évi deczember hó 8-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

592. szám. m való viszonyától kénytelen legnagyobbrészt saját külkereskedelmi politikájának alakulását függővé tenni. Az 1882. február 6-iki tarifa-szerződésnek még azon további következménye is volt hogy a spanyol kormány annak szellemében kénytelen volt az általános vámtarifát szabad elvű irányban revisio alá venni s az 1882. július 6-án kihirdeteti, új vámtőrvény általában jelentékeny vámmérsékléseket tartalmazott s azonkívül az 1869. évi vámreform által czélul kitűzött fokozatos váramérséklés felfüggesztését visszavonva, azon elvi határozatot foglalta magában, hogy 1882* augusztus lö-től kezdve a 20°/o-ot meg nem haladó összes vámok az árúk újonnan megállapítandó értékének 15°/o-ára mérséklendők, a 20°/o-nál magasabb vámok pedig az érték 15°/o-át meghaladó rész ya-ávai ugyancsak 1882. augusztus 15-től kezdve, második harmadával ellenben 1887. július 1-től, utolsó harmadával végül 1892. július 1-től kezdve leszállitandók. Ekkép az 1869-iki tarifa-reform intézkedésének helyreállításával az összes vámok tiz év alatt az érték l5°/o-ára leitek volna leszrállitandók. Az 1882-iki vámtörvényen alapuló vámtarifa, mely 1892. február l-ig hatályban maradt, úgymint az 1877-iki tarifa, kettős tarifa volt, melynek maximális tételeit az 1869-iki tarifa vámjai, minimális tételeit pedig némi módosítással az 1882-iki franczia-spanyol kereskedelmi szerződésben megkötött vámok képezték. Az élelmi szerek, gabooaneműek és gyarmatáruk magas vámjai pénzügyi okokból megtartattak, de már az 1883. július 23-iki törvény által a legfontosabb nyersanyagok vámja tetemesen mérsékeltetett. A franczia-spanyol szerződésből eredt ezen szabadelvűbb irány korszaka alatt Spanyolország nemcsak az osztrák-magyar monarchiával (1883. június 3., meghosszabbíttatott 1887. deczember 27-én), hanem a legtöbb állammal szerződést kötött, melyek köz 11 bennünket a következő államok szerződései érdekelnek leginkább : Svájcz (1883. márczius 14., meghosszabbíttatott 1892. február l-ig 1887. június 27-én). Svéd-Norvégország (1883. márczius 15-én, meghosszabbíttatott 1892. február l-ig 1887. január 18-án). Németország (1883. július 12-én, pótegyezmény 1885. májas 10-én, meghosszabbíttatott 1892. február l-ig 1886. augusztus 28-án). Portugália (1883. deczember 12-én, 1892. február l-ig terjedő tartammal). Nagybritannia (1886. április 26-án, 1892. június 30-ig terjedő tartammal). Északamerikai Egyesült Államok csakis Gubát és Puerto-Ricót illetőleg (1886. október 27-én, bizonytalan időre). Németalföld (1887. június 8-án, 1892. június 30-ig terjedő tartammal). Oroszország csakis Finnországot illetőleg (1887. július 2-án, meghosszabbíttatott 1892. június 30-ig 1887. június 27-én). Olaszország (1888. febr. 26-áa, 1892. február l-ig terjedő tutálylyal). A Francziaországgal 1882. február 6-án kötött szerződés 1887. június 27-én 1892. február l-ig terjedő tartammal szintén meghosszabbíttatott. Belgiummal Spanyolország még legelőbb 1878. május 4-éa kötött szerződést, mely ugyancsak 1892. február l-ig terjedő hatálylyal 1887. július 23-án szintén meghosszabbíttatott. Ezek közül csak a következő államokkal kötött szerződések voltak tarifaszerződések: Belgium, Olaszország, Svéd-Norvégország és Svájcz. Nagybritanniának pedig az 1892. február 1-én lejáró német és franczia szerződéses tarifák élvezete Spanyolország által az angol szerződés tartamáig, vagyis 1892. június 30-ig biztosíttatott. A Finnországra vonatkozólag Oroszországgal 1892. június 30-ig kötött szerződésben többek közt a szesz vámja szintén meg volt kötve. Az ezen szerződésekben foglalt tarifaengedménye !c a Spanyolországgal 1880. június 3 án kötött szerződésünk (1881 ; XVI. t.-cz.) alapján, melynek hatálya az' 1887. deczember KÍPVH. IROMÁNY. 18y^ 97.XVI11. KÖTET. 7