Képviselőházi irományok, 1892. XVIII. kötet • 590-593. sz.

Irományszámok - 1892-592. Törvényjavaslat a Spanyolországgal 1893. évi deczember hó 8-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

59$. szám. 47 Ezen előzmények után még ugyanazon napon, a melyen a pőtegyezmény megköttetett, kiadta XII. Alfonz király azon rendeletét, mely által a vámtarifának az 1869. évi vámreform által megállapított mérséklése, az ország válságos helyzetére való utalással — elhalasztatott. A politikai zavarok megszűntével uralomra jutott conservativ kormány egy további lépést tett a vámrendszer átalakításával s az 1877. évi juiius hó 17-én kelt s ugyanazon évi augusztus hó í-én életbelépett spanyol autonóm vámtarifa már kettős tarifa volt, melynek minimalis tételei azon államokra alkalmaztattak, a melyek Spanyolországot a legnagyobb kedvezményben részesítették, míg a többi államok termékei a maximalis rovat szerint kezeltettek. A tarifának ezen új rendszere magában még nem volt túlságosan terhelő, a mennyiben a maximalis tételek az 1869-iki vámtarifa tételeivel nagyobbára megegyeztek, a minimalis tételek pedig többé-kevésbbé még ezeknél is mérsékeltebbek voltak. De egyidejűleg »a külkereskedelem czikkeire rendkívüli ideiglenes adó« vettetett ki, mely mindkét tarifa-rovatra kiterjedő vámpótlék által a korábbi vámok háromszorta, sőti részben négyszerte magasabbra emeltettek fel. Ezenkivül az 1872. évi állami költségvetési törvény által a gabonanemüekre és egyéb élelmi szerekre kivetett pótadó községi adó czímén, mely azonban pénzügyi vámnál nem volt egyéb, kétannyira emeltetett. Az új spanyol tarifa megállapítása után, kereskedelmi viszonyaink tisztázása végett, annál inkább czélszerünek találtuk Spanyolországgal újból tárgyalásba bocsátkozni, mert a többi államok szintén számolva a változott viszonyokkal, Spanyolországgal részint új szerződést kötöttek, részint régibb szerződéseiket átalakították. Spanyolország ekkor Nagybritannia és Északamerika kivételével a legtöbb állammal a legnagyobb kedvezmény alapján állott szerződéses viszonyban. Tarifa-szerződése azonban csak Francziaországgai és Belgiummal volt, s minthogy azok is csak néhány tételre szorítkoztak, a meg nem kötött tételek pedig az állami költségvetés alkalmából folytonosan változási szenvedtek, mindenik állam iparkodott Spanyolországhoz való szerződéses viszonyát szilárdabb alapokra fektetni. Ujabb szerződésünket 1880. évi junias hó 3-án kötöttük meg (1881 : XVI. törvényczikk). Ezen kereskedelmi szerződés nem volt ugyan tarifa-szerződés, a mennyiben tulajdonképen csakis a legmgyobb kedvezmény biztosíttatott kölcsönösen általa, mindannak daczára a szerződéshez csatolt »külön és átmeneti intézkedéseket tartalmazó czikkek« értelmében Spanyolország a szerződésnek hat évben megállapított tartamára a monarchia németje földterményeire és iparczikkeire (úgymint kristály és kristályüveg, öblös üveg, porczellán, kasza és sarló, kender és lenfonál, sávolyos és mustrás kender- és lenszövetek, selyempapiros, hordódonga, fűrészelt faáruk, deszkák, gerendák, vasúti talpfák, ládáknak vagy parkettáknak előkészített deszkák, léczek, hajlított fából való bútorok és gombok) nézve némi vámkedvezményeket biztosított, melyek közül kivitelünket leginkább azon engedmény érdekelte, hogy az 187 7-iki vámtarifának a deszkákra és épületfákra vonatkozó 2'75 frknyi vámja négyszögméterenkint 2 frkra s a hordódongák 1000 drbkint 15 frknyi vámja 10 frkra leszallittatott. Az 1877-iki spanyol minimális vámtarifa azonban igen lényeges változást szenvedett a Spanyol- és Francziaország közt 1882. február 6-án kötött tirifa-szerződés által, melyben Spanyolország vámtarifájának 91 legfontosabb tételét oly tetemesen leszállította, hogy az által az 1877-iki tarifán alapult vámpolitikája halomra dőlt s nagyobbára újból az 1869 ifci vámtarifa tételei jutottak érvényre. Ezen, a legnagyobb kedvezményt is kölcsönösen biztosító szerződés 1892. február l-ig maradt érvényben s ekkép 10 éven át gyakorolt döntő s nemcsak a külállamok, hanem Spanyolország kereskedelmi érdekeinek szempontjából is igen kedvező befolyást Spanyolország kereskedelmi politikájának alakulására és forgalmának fejlődésére. Francziaország a spanyol vámtarifának ily jelentékeny mérséklését, a déli gyümölcsök és egyéb spanyol termékek vámtételeire nézve tett engedményeken kívül, főleg az által