Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-XLVII. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

XLVII. szám. 491 89. §. A mezőőrnek kötelessége minden tudomására jutott mezei kárt vagy elidegenítést a községi elöljáróságnak vagy szolgálatadójának lehetőleg azonnal, de legfeljebb huszonnégy óra alatt még akkor is bejelenteni, ha a tettes előtte ismeretlen. Ha a magán mezőőrök által szolgálatadójuknak átadott tárgyakat vagy állatokat a kárt tevő három nap alatt nem váltja ki, azok is a községi elöljáróságnak adandók át. •90. §. A földbirtokosnak, bérlőnek, családtagjainak vagy alkalmazottjainak joguk van a mezei lopáson vagy a mezei vagyon rongálásán ért egyénektől a lopott tárgyakat és a lopás vagy rongálás elkövetésére használt eszközöket lefoglalni, vagy a tilosban talált állatokat behajtani, kötelesek azonban a tárgyakat vagy állatokat, ha azok három nap alatt ki nem váltatnak, a községi elöljáróságnak átadni. 91. §. A tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségekbe ütközik, megölhető. A kóbor ebeket és macskákat saját birtokán mindenki elpusztíthatja. 92. §. . A mezőrendőri kihágások által okozott károk megbecslése közvetlenül a mezőőr kötelessége. A kár újabb megbecslését annak bejelentésétől számított három nap alatt, ha a mezőőr által eszközlött becsléssel megelégedve nem volna, mind a kárttevő, mind a károsított a községi elöljáróságnál kérheti. 93. §. A mező-, hegy- és erdőőrök fegyelmi, fegyverviselési és fegyverhasználási ügyeire nézve a belügyi és a földmívelésügyi ministerek rendeletileg intézkednek. X. FEJEZET. Kihágások és büntetések. 94. §. Kihágást követ el és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az : a) a ki gazdasági terményeket gyümölcsös kertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőről lop, vagy a ki másnak földtől el nem választott termékét jogosulatlanul leszedi, levágja vagy ellopja, a mennyiben a dolog értéke hatvan koronát meg nem halad. De ha ezen esetek valamelyikénél azon körülmények forognak fenn, melyeknél a lopás, tekintet nélkül a dolog értékére, a büntető törvénykönyv 336-ik §-a szerint bűntettnek minősittetik: az eset bűntettet képez akkor is, ha a lopott tárgy értéke a hatvan koronát meg nem haladja, azon kivétellel, hogy ha a gazdasági terményeknek az itt felsorolt helyekről való ellopása bemászás által vagy bekerített helyekről vitetik véghez, mely esetek kihágást képeznek, ha a lopott dolog értéke hatvan koronát meg nem halad; b) a ki a Szomszédra nézve káros határjelzést alkalmaz, — vagy a ki magán határ- és tilalmi jeleket jogosulatlanul szándékosan megsemmisít, elvisz, más helyre áttesz, megrongál vagy kiás; 62*