Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-XLVII. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről

XLVII. szám. 487 a jövőben hasznát vehetik (65. §. 2. és 3, pont) birtokarány szerint reá}uk eső részleteit a hegyközségi pénztárba pótlólag befizetni. A pótlagos befizetés összege, ha a hegyközség három évnél rövidebb idő óta áll fenn, nem lehet < nagyobb annál az összegnél, a mely az illető birtokosra akkor esett volna, ba az a jelzett létesítményekhez a hegyközség megalakulásától kezdve hozzájárul, ellenben, ha a hegyközség három évnél hosszabb idő óta áll fenn, a hegyközség határozza meg azt, hogy minő mértékben és minő feltételek mellett részesiti az ilyen hegyközségi tagot előnyökben, illetőleg, hogy a múltból származó oly létesítmények czímén, a melyeknek a jövőben az ilyen tag is hasznát veheti, tőle minő hozzájárulást kivan. 68. §. . A hegyközségi járulékok oly községekben, a melyekben községi pótadó van, a közadók módjára a községi pótadóval egyszerre vettetnek ki és ezekkel egyszerre szedetnek, illetőleg hajtatnak be, de külön számolandók el «és szolgáltatandók át a hegyközségi elöljáróságnak ; a hegyközségnek azonban szabadságában áll a járulékokat saját elöljárósága által is beszedetni. A hol községi pótadó nincs, ott a járulékok külön vetendők ki és a hegyközségi elöljáróság által szedetnek be. \ 69. §. • / , - ' • : A hegyközség ügyeit intézi: 1. a hegyközségi közgyűlés; 2. a hegyközségi választmány; 3. a hegyközségi hegybíró. 70. §. |< ^ A közgyűlésnek tagja minden birtokos, a ki a hegyközségi kötelékbe tartozik. A. közgyűlés határozatainak érvényességéhez a szavazatok általános többsége szükséges. Nyolczszáz négyszögöl vagy ennél csekélyebb terület birtokosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület birtokosa pedig annyi szavazattal bir, a hányszor nyolczszáz négyszög-öl területe van. Az összes hegyközségi birtokosok szavazatainak egy negyed részénél több szavazatot saját nevében egy birtokos sem gyakorolhat. . • . . ' > ; 71. & ' A közgyűlés alkotja meg a hegyközségi rendtartást, megállapítja a szükséges teendők és intézkedések érdekében való működés tervét és az évi költségvetést, megvizsgálja az évi számadást s határoz mindazokban az ügyekben, a melyeket a hegyközségi rendtartás hozzá utal. A hegyközségi rendtartásban meghatározandó azon terület, a melyre a rendtartás érvénynyel bir, a hegyközségi tagok jogai és kötelességei, a hegyközségi választmány s a hegyközségi előljáró kötelességei és hatásköre, az ügyrend, a csőszök vagy hegyőrök felfogadásának és alkalmazásának módja és feltételei, a nekik adandó utasítás s általában mindaz, a mi a hegyrendészeti szervezkedés és rend érdekében szükséges. Ha a hegyközség a fi Uoxera által elpusztított szőlők felújításának, az új szőlők ültetésének előmozdítását és a szőlőbetegségek ellen való közös védekezésnek elősegítését is (65. §. 2., 3. pont) feladatai körébe vonja, a hegyközségi rendtartásban az is megállapítandó, hogy e feladatok miként, minő terv pzerint, mi módon s minő eszközökkel valósíttassanak meg.