Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-XLVII. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről
476 XLVII. szám. E felebbezések felett első fokon a közigazgatási bizottság, második és végső fokon a földmívélésügyi minister határoz. 10. §. • A birtokossági közgyűlés határozatait a községi elöljáróság hajtja végre; a nyomásos gazdálkodás, közös legeltetés és apaállattartás ügyeit az intézi. Megállapítja továbbá az ugar, tarló, rét és legelő legeltetésének idejét; gondoskodik az apaállatok beszerzéséről és eltartásáról. Ezen teendők ellátásának költségei a községi költségvetéssel együtt, de a többi kiadásoktól elkülönitve állapitandók meg s azok által viselendők, kik a közös gazdálkodásban és állattenyésztésben részt vesznek. Az állattenyésztési kiadások fedezésére jogában áll a községi képviselő-testületnek a tenyészanyaállatok után bizonyos díjakat állapítani meg. Az ezekből származó bevétel azonban kizárólag állattenyésztési czélokra fordítandó. Az elöljáróságot ezen ügykörben is a képviselő-testület ellenőrzi és sérelmes intézkedései az elsőfokú hatósághoz felebbezhetők. További felebbezés esetén a másodfokú hatóság végérvényesen határoz. 11. §• A birtokossági közgyűlésnek jogában áll a 10. §-ban emiitett teendőket saját közegeire bizni s e czélból külön tanácsot és végrehajtó közegeket választani. Ez azonban csak a földmívélésügyi minister által jóváhagyott szervezési szabályok alapján eszközölhető. Ez esetben a községi elöljáróságnak és képviselő-testületnek a 10. §-ban körülirt jogai és kötelességei ezen tanácsra és végrehajtó közegekre mennek át s ezek intézkedései is a 10. §. értelmében felebbezhetők. 12- §. Közös legelők csak akkor oszthatók fel, ha a földmívélésügyi minister a felosztáshoz az engedélyt megadta. Közös havasi legelőknél igazolandó, hogy más mivelési módok alkalmazása esetén, sem a felosztás alá kerülő legelő, sem pedig az az alatt elterülő földek vízmosások képződése vagy a feltalajnak más módoni eltűnése által, állagukban veszélyeztetve nem lesznek. 13. §. Vízmosásos és vízmosás veszélyének kitett területeken, a legeltetés egészben vagy részben eltiltható. Ha a létező vagy keletkező vízmosások másnak birtokát is károsítanák, vagy kárral fenyegetnék, a szükséges óvintézkedéseket, esetleg ezen területeknek záros határidő alatti befásitását a hatóság elrendelheti. Ha az illető birtokos a hatóság által elrendelt intézkedéseket a kitűzött határidő alatt végre nem hajtaná, a hatóság az elrendelt munkálatokat a birtokos költségére teljesítteti. 14. §. A korlátolt forgalmú birtokon létező kopár területek, melyek más módon okszerűbben nem mivelhetők, záros határidő alatt befásitandók. Mely területek s minő határidő alatt fásittassanak be, azt az érdekelt birtokos meghallgatása után a törvényhatóság közigazgatási bizottsága határózza meg.