Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.
Irományszámok - 1892-554. Törvényjavaslat, azon nyilvános tanintézeti igazgatók, tanárok, tanitók, igazgatónők és tanitónők nyugdíjazásáról és hozzátartozóik ellátásáról, kikről állami vagy más hasonló természetü közrendelkezéssel gondoskodva nincs
554. szám. 33 5°/o-nyi összeget fizetnek. E tartozás az üresedésben levő állások törzsfizetése után is lerovandó. c) Az elősorolt intézetek tanulóitól (kivétel nélkül) fejenkint és évenkint a jogakadémiáknál 6 frtnyi, a többi tanintézeteknél 3 frtnyi díj szedetik. d) E nyugdíj- és gyámintézet kötelékébe tartozó mindazon tanintézetek fentartói, kik iskolai épületre vagy beruházásra állami segélyt kapnak, e segély után 15 éven át 3°/ó-ot tartoznak a nyugdíj- és gyámintézet javára fizetni. é) Az államkincstár a nyugdíj- és gyámintézet szükségleteihez évenkint 60.000 frttal járul hozzá. Az a), b) és c) alatt kijefölt jövedelmi forrásoknak egymáshoz való arányát az iskolafentartók a helyi viszonyok szerint esetleg módosithatják, de e módositás mellett is az ezen forrásokból eredő jövedelmek végösszegének változatlannak kell maradnia. A b) alatt kitüntetett 5 0 /o~ból az illető tanerők terhére áthárítható részlet maximuma 2°/ 0-ban állapittatik meg. Oly intézeteknél, a melyeknél a fenforgó különleges viszonyoknál fogva nem valamennyi, hanem csak néhány tanerő nyugdíjazásáról kell gondoskodni, az a) és b) alatti befizetések csak e tanerőkre szólnak, a c) és d) alatt jelölt befizetéseket pedig a vallás- és közoktatásügyi minister arányosan állapítja meg. Az illető tanárok megterhelése ez esetben sem lehet nagyobb a fent kitüntetett mértéknél. Az ezen nyugdíj- és gyámintézetbe történt befizetések visszatérítésének semmiféle körülmények között sincsen helye. A némely tanintézeteknél már meglevő nyugdíjalapokat ezen országos intézet létesülte után az iskolafentartók tetszésők szerint vagy az a), b), c) és d) alatt elősorolt befizetések alapjául szolgáló tőkeként kezelhetik, vagy pedig — az egyesek által eddig teljesített befizetések visszatérítését illetőleg netalán szerzett jogoknak épségben tartása mellett — más, eredeti rendeltetésűkkel ro?on czélokra fordíthatják; de az ezen országos nyugdíj- és gyámintézet kötelékében álló tanintézetek alkalmazottjai s hozzátartozóik számára belőlök egy második nyugdíj- vagy gyámintézetet nem tarthatnak fenn. 4. §. A rriár fennálló tanintézeteknek e nyugdíj- és gyámintézetbe való belépése az illető iskolafen tartónak jelentkezése alapján, mely jelentkezésnek e törvény életbeléptetése után féléven belül kell végbemennie, önkéntesen történik. — Ha valamely már fennálló iskola fen tartója tanintézetével később lép be, köteles a 3. §. a), b), .c) és d) pontjaiban" elősorolt járandóságokat visszamenőleg is, és pedig 4°/o-os késedelmi kamatokkal együtt akként leróni, mintha a jelen törvény életbeléptekor állt volna fye a nyugdíjintézet kötelékébe ; ellenkező esetben alkalmazottjainak szolgálata a nyugdíj-igényre nézve csakis a nyugdíj- és gyámintézetbe való belépéstől számíttatik. A jövőben keletkező iskolák fentartói azonban kötelesek tanintézetükkel ez országos nyugdíj- és gyámintézetbe belépni vagy alkalmazottjaik számára legalább oly nyugdíjról s hozzátartozóik számára oly ellátásról gondoskodni, mint a minőt a jelen törvény biztosit, és pedig a nélkül, hogy intézetök tanulóit, vagy alkalmazottjaikat az adandó nyugdíjért és ellátásért nagyobb mértékben terhelnék meg, mint a minő befizetést a jelen törvény szab meg, — ellen esetben iskolájok nem számithat a nyilvánossági jogra. A nyugdíj- és gyámintézetből kilépésnek nincs helye. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—97. XVLI. KÖTET 5
