Képviselőházi irományok, 1892. XVII. kötet • 551-589. , XLI-XLVIII. sz.

Irományszámok - 1892-584. „A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről” szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött külön bizottságnak jelentése, az új szövegezés végett hozzá utasitott 37., 49., 54. és 94-ik §§., továbbá a Miklós Ödön, Andreánszky Gábor br., Ivánka Oszkár, Makfalvy Géza és Kolozsváry-Kiss István orsz. képviselők inditványai tárgyában

584. szám. 357 védelmet, a gazdasági termények ellopásából származó károsításokkal szemben, hatályosabbá tegye és a gyakran könyörületre okot szolgáltató súlyosabb büntetést a kár nagyságához mérten leszállítsa. Minthogy a büntető törvény némely határozmányainak ezen módosítása törvényhozási gyakorlatunkkal nem ellenkezik és semmi magasabb elvet nem sért, a 94-ik szakaszt némi módosításokkal elfogadta. Kimondandónak tartotta ugyanis, hogy a gazdasági terményeknek bekerített helyekről vagy bemászás által történt ellopása is kihágásnak minősíttessék; kimondandónak tartotta továbbá, hogy a tilalomjelek megrongálása vagy megsemmisítése is kihágást képez; kimondandónak tartotta, hogy az eredeti szöveg b) pontjában felsorolt cselekmények csak azon esetben képeznek kihágást, ha szándékosak; kitörlendőnek találta a kataszteri jelek megsemmisítése, megrongálása vagy elvitele eseteit, mivel ezekkel szemben már az 1891. évi XLI. törvényezikk intézkedik. E szakasz az Andreánszky Gábor br. és Kolozsvári-Kiss István által beadott módositványok mellőzésével, a kihágások súlyosságához mért két részre osztva állapítottuk meg. Az Andreánszky Gábor br. országos képviselő inditványát elfogadhatlannak találta a bizottság azért különösen, mert a község-elöljáróságnak fogságbüntetés kiszabására jogot adni a személyes szabadság veszélyeztetése volna és továbbá az orgazdaság ellen a büntető-törvény súlyosabb minősítését fenn kivánta tartani. A törvényjavaslat több szakaszaiban felhatalmazza a hatóságokat, hogy az elrendelt irtás elmulasztása esetén, az a birtokos terhére végeztessék a nélkül, hogy az igy felmerült költségek miként való felhajtását szabályozná. Ezen hiányon vélt segíteni a bizottság, a mikor az Ivánka Oszkár országos képviselő javaslata értelmében a 115. és 116. szakaszok közé egy új szakasz felvételét ajánlja, melyben megállapitandónak tartotta, hogy az ily. költségek közadók módjára hajtandók fel. A ház által elfogadott 78. §. kötelességévé teszi egyfelől a mezei őröknek, másfelől a községi elöljáróságoknak azt, hogy jelvényeiket beszolgáltassák. Ezen rendelkezés azonban csak akkor lesz végrehajtható, ha a mulasztás büntethetősége is kimondatik. A bizottság ennek következtében a 95. és 96. §§. közé egy új szakasz felvételét hozza javaslatba. Mindezek alapján van szerencsénk az •/. alatt csatolt §§. elfogadását ajánlatba hozni. •/. Kelt Budapesten, 1894. évi február hó 2-án. Perczel Dezső s. k., Kabős Ferencz s. k., Uzottsági élnöh. Mnottsági előadó.